Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek

A beágyazódás előtti (preimplantációs) diagnosztika  


Kattanok
Bioetikai témák I.
Bioetikai témák II.
Új élet nemzése reproduktív technológiával
A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
Asszisztált megtermékenyítés
Beágyazódás előtti diagnosztika
A lefagyasztott embriók kilátásai
 A beágyazódás előtti vizsgálat, diagnosztika szorosan kapcsolódik a mesterséges megtermékenyítéshez.

Ha beágyazódás előtti diagnosztikáról beszélünk, akkor mindig a már meglévő, létrehozott, ám még csak néhány sejtes állapotban lévő embrió vizsgálatáról van szó. Ezek az embriók mesterséges, in vitro, megtermékenyítés során jönnek létre. Ám a mesterséges megtermékenyítést követő diagnosztika fő célja elsősorban az, hogy kiderítsék, az adott embrió hordoz-e valamilyen rendellenességet. Amennyiben a vizsgálat pozitív, vagyis az embrió rendellenességet mutat, akkor nem ültetik be az anyai szervezetbe. A Katolikus Egyház ezt a beavatkozást erkölcstelennek tekinti. A témával kapcsolatban nyilatkozott egyébként a Donum Vitae-ben(1987), és a Dignitas Personae-ban is (2008).



Miről van szó és mit mond az Egyház?

Amint már említettük, a PGD-t mesterséges megtermékenyítés előzi meg, melynek során több embriót is létrehoznak, akiket genetikai vizsgálatnak vetnek alá. Ehhez mindegyik embrióból 1 vagy 2 ún. blasztomer-sejtet vesznek ki. Az elnevezés arra utal, hogy a sejteket az embrió blasztocita-állapotában emelik ki. Ehhez a kiemeléshez megfelelő tápoldatba kell helyezni az embriókat, hogy a sejtjei közötti szoros kapcsolatot feloldják. Majd lézerrel, vagy savas, ám az embriót nem elpusztító oldattal meghasítják a zona pellucidát, azt a burkot, ami az embriót körbeveszi, és ami fizikai egységét és egyediségét biztosítja. Majd a kiemelt sejteket genetikai vizsgálatnak vetik alá. Amennyiben rendellenességet mutat, vagy genetikai beavatkozást végeznek az embrión, vagy kiszelektálják, és nem ültetik be az anyaméhbe. Mivel számos embriót létrehoztak, magától értetődik, hogy a legegészségesebbet fogják beültetni, míg a többiek sorsáról a szülők döntenek. Vagyis vagy lefagyasztásra kerülnek, vagy kísérletekre adhatják át őket, vagy pedig elpusztítják őket.

Az Egyház sem a mesterséges megtermékenyítést, sem az azt követő embrió-szelekciót nem fogadja el, mert az ellenkezik az ember méltóságával és  táplálja az eugenikus mentalitást.


Picture
Ám nem szabad azt gondolni, hogy a beágyazódás előtti diagnosztika mindenestől rossz, hiszen nem csak szelektív, hanem terápiás céllal is lehet végezni. Mivel az embrió ekkor még csak néhány sejtes állapotban van, ebben az esetben természetesen csakis génterápiáról lehet szó, vagyis olyan beavatkozásról, ami hibás gének „kijavítását” célozza. Ez azonban nem történhet meg, csakis az anya szervezetén kívül. Ez vajon zsákutcát jelent, amelyben tehetetlenül elfogadjuk a megváltoztathatatlant?

Itt két dolgot kell megfontolnunk:

  • Az Egyház, nem fogadja el a mesterséges megtermékenyítést, mert az szétszakítja a házastársi nemző és egyesítő aktust. Ráadásul az in vitro fogant embriókat mind gyakrabban szelektálják, megvizsgálják, és a rendellenességet mutató embriókat nem ültetik be a méhbe (vagyis elpusztulnak, vagy kísérleteket végeznek rajtuk). Az Egyház azonban azért sem fogadja el az in vitro megtermékenyítést, mert az ellenkezik az embrió emberi méltóságával, és azon jogával, hogy természetes módon, szerető kapcsolatból foganjon. Ám az Egyház határozottan elfogadja az embrión végzett beavatkozásokat, amennyiben azok az embrió egészségét célozzák.
  • Ezzel kapcsolatban lásd még: Donum Vitae (katolikus.hu), valamint a mi rövid összefoglalónkat a Donum Vitae-ről.

Vagyis a még nem beágyazódott embrió kiemelése a petevezetékből vagy az anyaméhből azzal a céllal, hogy az embrión terápiás beavatkozást végezzenek, majd visszaültessék a méhbe, semmiféle erkölcsi ellenvetésbe nem ütközik. Természetesen ennek feltétele, hogy valóban terápiás céllal végezzék a beavatkozást, és annak eredményétől függetlenül is visszaültessék a méhbe, valamint az is feltétel, hogy az embriónak az anya testéből történő kiemelésének súlyos okának kell lennie.[1]


[1] William A. May, Catholic Bioethics and the Gift of Human Life, Our Sunday Visitor, Huntington, Indiana, 2008, 244-246. o.

Powered by Create your own unique website with customizable templates.