Háromszülős gyermek avagy a mitokondrium-átültetés terápiáról
Világszerte nagy port kavart a hír, hogy az angol törvényhozás végérvényesen legális utat nyitott az ún. háromszülős gyermekek létrehozásának, tudományos nevén a mitokondrium-átültetés terápiának, melynek azonnal számos támogatója és ellenzője akadt mind természettudományos, mind vallási oldalról.
Miről van szó?
Tudni kell, hogy a genetikai információk, melyet minden egyes testi sejtünk sejtmagja tartalmaz, több mint 99%-a petesejt és a spermium találkozásából áll össze, ezt nevezzük sejtmagi, nukleáris DNS-nek. A kevesebb mint 1%-nyi, még hiányzó genetikai információt pedig a petesejt sejtplazmájában található ún. mitokondriális DNS biztosítja. A mitokondrium, amely a sejtfalon belül, de nem a sejtmagban, hanem a sejtplazmában, így a petesejtben is elhelyezkedő kis sejtszervecske, felelős a sejt anyagcseréjéért s itt található az ún. mitokondriális DNS is.
Egyes genetikai eredetű betegségek az ún. mitokondriális DNS átadásával öröklődnek, mely a női petesejt sejtplazmájában található, tehát a nő örökíti át. Amennyiben a mitokondriális DNS valamilyen rendellenességet hordoz, az adott nő továbbörökítheti gyermekének, aki így esetleg valamilyen enyhébb, vagy súlyos genetikai rendellenességgel fog világra jönni, mint pl. súlyos izomsorvadás, egyéb idegrendszeri betegségek, vakság, stb.
Úgy tűnik, ennek elkerülésére nyílik most lehetőség azzal, hogy az adott nő rendellenességet hordozó mitokondriális DNS-ét egy egészséges nő mitokondriális DNS-ével helyettesítik, így elkerülhető a petesejt-adományozás. Az eljárást brit tudósok fejlesztették ki.
Ennek jelenleg két módja van:
Az egyik:
Az egészséges gyermekre vágyó, ám mitokondriális DNS-ben öröklődő rendellenességet hordozó nő petesejtjéből kiemelik a rendellenességet hordozó mitokondriumot, és azt egy egészséges donor petesejtjének mitokondriumával helyettesítik. Ezt követően a petesejtet (melynek immár két embertől származó DNS-állománya van) megtermékenyítik a leendő apa spermiumával, s a zigótát végül beültetik az anyaméhbe. A születendő gyermek genetikailag több mint 99, 9 %-ban az eredeti szülők információit fogja hordozni, s kevesebb mint 0,1%-ban a donortól származó mitokondriális DNS információját. Ezért nevezik háromszülős gyermeknek.
A másik:
Az egészséges gyermekre vágyó, ám mitokondriális DNS-ben öröklődő rendellenességet hordozó nő petesejtjét, illetve egy egészséges donor petesejtjét is megtermékenyítik a leendő apa ivarsejtjével. Ezt követően a genetikai rendellenességet hordozó nő megtermékenyült petesejtjéből a mitokondriumot bent hagyva kiemelik a sejtmagot (ami az apa és az anya genetikai örökségét tartalmazza), s beültetik a donor megtermékenyített petesejtjébe, amiből eltávolították a sejtmagot, viszont jelen van a mitokondrium, amely a születendő gyermek genetikai információjának kevesebb mint kb. 0,1%-át fogja adni. A beavatkozás kétségtelenül pozitív hozadéka az, hogy a gyermek nem örökli az anya által hordozott genetikai rendellenességet.
A szóban forgó angol törvény ezt tette most legálissá.
Érdemes megemlíteni, hogy a beavatkozás nem egy már létező személy genetikai rendellenességét kezeli, hanem olyan gyermekek létrehozására irányul, akik genetikailag az anyához kötődnek, de mentesek a genetikailag átörökíthető betegségtől. Azt is fontos tudni, hogy a változás öröklődni fog.
Néhány fontos tény:
- az eljárást kifejlesztő tudósok biztonságosnak és hatékonynak tekintik a módszert.
- fontos szem előtt tartani azt is, hogy a genetikai rendellenességet hordozó nők gyermekein szeretnének segíteni, s ez önmagában fontos és nemes dolog;
- az viszont már nem hangzik el, hogy az eljárásban számos embriót kell felhasználni: még akkor is, ha a mitokondrium-átültetés a megtermékenyítés előtt zajlik, hiszen egyetlen embrióval igen kicsi a valószínűsége az eljárás sikerességének. Ez a már-már hagyományosnak tekintett mesterséges megtermékenyítés esetében is így van. Sok embriót hoznak létre, pontosan a sikertelenség lehetősége miatt. A felesleges, vagy számfeletti embriók sorsa a lefagyasztás, az adományozás, a kísérletre bocsátás, vagy az elpusztítás.
Mit mond az Egyház?
Elöljáróban érdemes megfontolni a következő állítást: az erkölcsi tetteink nagyban függnek attól, hogy milyen emberképünk van, mit gondolunk az emberről (milyen antropológiát képviselünk; ez az orvosetikai kérdésekben különösen is erőteljesen megmutatkozik.
- alapvetően az Egyház nem ellenzi a génterápiát, ám nem mindegy milyen génterápiáról van szó;
- Az adott kérdésről az Egyház tanítóhivatali szinten egyelőre még nem nyilatkozott; Ám a korábban lefektetett alapelvekből ki lehet következtetni az Egyház álláspontját: (Donum vitae 1987, Dignitas Personae, 2008);
- a beavatkozást azonban az Egyház saját antropológiájából, emberképéből kiindulva minden bizonnyal nem fogja elfogadni;
- A beavatkozás ugyanis természeténél fogva magában foglalja a mesterséges megtermékenyítést, számos embrió létrehozását, és azok további bizonytalan, emberhez méltatlan sorsát, illetve elpusztítását.
- A Dignitas Pesonae 27. pontja felhívja a figyelmet azokra a törekvésekre, melyek az emberi faj feljavítására törekszenek. Az ilyen célok, a lehetséges és valós kockázatokon túl, eugenikus (vagyis fajnemesítésre törekvő) mentalitást hordoznak magunkban, és társadalmi stigmatizációval fenyeget azok számára, akik bizonyos elvárt minőségeknek, tulajdonságoknak nem felelnek meg. Ráadásul az elvárt tulajdonságokat a szociális-kulturális környezet határozza meg, melyek nem sajátos módon, hanem csak esetlegesen tartoznak az emberhez. Létük vagy nem létük nem módosítja az ember ember és személy voltát. Az eugenikus mentalitás ellentmond az egyenlőség elvének, és az igazságosságnak.
- Az Egyház, az erkölcsi reflexió talaján állva, megerősíti, hogy az ilyen, az egyik embernek a másik ember fölött gyakorolt igazságtalan uralmát biztosító beavatkozásokat elfogadhatatlannak tartja.
- Továbbá a mesterséges megtermékenyítés miatt az eljárásban a házastársi aktus nemző és egyesítő volta sérül, hiszen az ivarsejteket mesterségesen nyerik ki és végzik el a megtermékenyítést.
Természetesen az Egyház nem az orvostudomány fejlődését illetve a gyógyítást akarja akadályozni, hanem az emberi élet méltóságát, a minden embernek kijáró jogot az élethez, az igazságosságához, az egyenlőséghez és az egyenlő bánásmódhoz, melyek közül egyik sem valósul meg a most tárgyalt eljárásban, hiszen számos embrió élethez, igazságossághoz, egyenlő bánsámódhoz való joga súlyosan sérül, azért, hogy közülük egy embrió egészségesen szülessen meg. Ám számos testvérének ehhez el kell pusztulnia. A hírekből ez azonban már kimarad....