Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


Születés előtti (praenatalis) vizsgálatok

Bioetikai témák I.
Bioetikai témák II.
Egyházi megnyilatkozások
Mesterséges megtermékenyítés
Beágyazódás előtti diagnosztika
Erkölcsileg elfogadható módszerek
A prenatális diagnosztika a klinikai genetika egyik ága, amely olyan beavatkozásokat, eljárásokat foglal magába, amelyek segítségével az embrió, illetve a magzat egészségi állapotáról szerezhetünk információt. Az eljárásoknak köszönhetően már a születés előtt tudomást szerezhetünk olyan magzati rendellenességeket, amelyek méhen belüli, esetleg korai újszülöttkori kezelést tesznek szükségessé. A prenatális diagnosztika körébe tartozik bizonyos értelemben a praeimplantációs (a megtermékenyült petesejtnek a méhfalba történő beágyazódása előtti) vizsgálat is.


A prenatalis diagnosztika (a magzat születés előtti vizsgálata) éppen annyi idős, mint a szülészet-nőgyógyászat és bábáskodás, hiszen mindig is fontos volt, h a lehetős legegészségesebben jöjjön világra a gyermek. 
Az ultrahang-technológiával ma már korán látni lehet, ha a gyermek valamilyen rendellenségben szenved. 
A prenatális diagnosztika erkölcsileg elfogadható, ha annak nem a szelekció a célja, hanem a betegség korai felismerése, és esetleges kezelése, illetve a beteg gyermek születésére való felkészülés.  


A prenatális diagnosztika tehát hasznos is lehet. A spina bifida betegség kezelését ma már az anyaméhen belül meg lehet kezdeni, például ha egy söntöt öltetnek az agykoponyaüregbe, mely levezeti az ott felgyülemlett agyvizet, csökkentve így az agynyomást és biztosítva a növekvő agy számára a szükséges térfogatot.



  • A Donum Vitae (I, 2) megengedhetőnek tartja, ha nem jelent túl nagy kockázatot a magzat számára; és bármi legyen is az eredmény, a szülők megtartják a gyermeket;
  • súlyosan erkölcstelen azonban, ha az eredménytől függően fennáll az abortusz lehetőségének gondolata;
  • Az Evangelium Vitae gyakorlatilag ugyanezt az álláspontot képviseli. 

Ma már általános orvosi gyakorlatnak mondható, hogy a nőket egyszerűen nem is küldik olyan intézetbe, ahol nem végeznek prenatális diagnosztikát.
A másik szempont az, hogy a pro-life intézetek, pl katolikus kórházakban nem végeznek prenatális diagnosztikát, viszont így ők maguk is olyan helyre küldik a nőket, ahol a diagnosztika után szinte rábeszélik őket az abortuszra.

Pedig a prenatális diagnosztika nem önmagában rossz cselekedet: információkkal szolgál a nőnek születendő gyermekéről, megismerheti és felkészülhet a valóságra, a gyermek sajátos szükségleteire.

Egyszóval: ha a prenatális diagnosztikát terápiás céllal végzik, akkor erkölcsileg megengedhető. 


Non-invazív módszerek

Non -invazív eljárásról akkor beszélünk, ha a vizsgálat magzat kívülről történő vizsgálatát teszi lehetővé az anya vagy a meg-nem-született gyermek sérelme nélkül; 
  • ultrahang: a szövetek bizonyos hanghullámok visszaverésének képességére alapul, innen az elnevezés; ez lehetővé teszi a méh és a benne lévő magzat leképezését; nagyon sok infoval szolgál a terhesség állapotáról;

  • sonogram; a nuchal translucency fejlesztésére hozták létre; Azt vizsgálja, vajon van-e a magzat tarkójának hátsó részében felgyülemlett folyadék. Ez genetikai rendellenességre adhat okot;

  • trites-anyai szérum marker vizsgálat: vegyhatás alapján történő vizsgálat; a 15-17. hét között ajánlott; három, az anyai szérumra jellemző biokémiai jellegzetességre épül: AFP – alpha fetoprotein; uE3 – unconjugated esterol; hCG – human chorionic gonadotropin; ehhez pontosan meg kell határozni a terhesség idejét és más paramétereket is figyelembe kell venni, mint például kor, súly, dohányzás, stb.

  • Az anyai vérből izolált magzati sejtek vizsgálata;


Invazív módszerek

Az invazív módszer a méhfalon áthatoló módszer, mely mind az anya, mind a magzat életét, testi épségét veszélyeztetheti.


  • a leggyakrabban genetikai amniocentézis (GAC) végeznek

  • chorionic villus sampling (CVS) - corionboholy mintavétel; kromoszomális vagy genetikai rendellenességek kiszűrésére;

  • magzati köldökzsinórból történő vérvétel; 

  • Praeimplantációs (beágyazódás előtti) diagnosztika;   

Ezek a fent említett beavatkozások azonban még nem a vizsgálat maga, hanem anyagvételt jelentenek, vagyis sejt, szövet, biológiai szövetminta-vétel; a nyert szövetet aztán biokémiai, sejtgenetikai vagy molekuláris technológiákkal vizsgálják a helyzettől függően.



Néhány invazív beavatkozás rövid ismertetése

  • aminocentézis: magzatvízből nyert minta, az egész beavatkozást ultrahanggal kísérik. A nyert magzati sejteket vizsgálják; Megbízható a genetikai rendellenességek jelenlétéről avló információ tekintetében. A leggyakrabban az alpha-fetoproteint vizsgálják;

    • ha az AFP magas, rendellenességre utalhat, mint például a velőcső betegségei (spina bifida, anencephalia;
    • az amniocentézis, mint invazív eljárás, spontán abortuszt válthat ki;
  • Chorionic villus sampling: a placentából emelnek ki egy parányi szövetmintát; pontosabba a chorionból, a placenta egy részéből, ami a magzathoz tartozik. Ezt a szövetmintát a méhnyakon vagy a méhfalon (amniocentézis) keresztül nyerik, a placenta helyzetétől függően. A nyert sejteket cytogenetikus és / vagy molekuláris vizsgálatoknak vetik alá. Az abortusz lehetősége nagyon magas!!!

  • Cordocentesis: funiculocentesis: a köldökzsinórból nyert vérminta vizsgálata; öröklött vérképzőszervi betegségek kiszűrésére alkalmat, vagy az anya súlyos fertőző betegsége esetén megtudható, hogy a magzat is fertőzött-e…




Picture
Powered by Create your own unique website with customizable templates.