A Szentlélek ajándékai - a bölcsesség ajándéka
ST, II-II.q.45.
A bölcsesség ajándéka, mint a Szentlélek belénk öntött adománya megerősíti és támogatja hitünket. Ugyanakkor szorosan kapcsolódik a szeretethez (caritas), sőt, magától a szeretettől függ: akiben nincs szeretet, bölcsesség sincsen. A bölcsesség teljessége a szeretet. A bölcsesség tehát feltételezi a szeretet jelenlétét, mely egyben az Istennel való szerető egyesülés alapja is egyben.
|
De azt is mondhatnánk, hogy a bölcsesség nem más, mint az értelem teologális életének, működésének a szeretet teologális működésével, megnyilvánulásával való szoros egysége. S bár az értelem mintegy alárendelődik a szeretetnek, a szeretet minden aspektusát áthatja az értelem, és így az értelem és az akarat összekulcsolódva, egymástól elválaszthatatlanul vezetik el a hívő embert a szemlélődés legmagasabb fokára.
Mivel a szeretet ilyen nagy szerepet játszik ebben a természetfölötti megismerésben, azt is mondhatjuk, hogy a szeretet a megismerés formális eszköze, vagyis olyan valóság, ami feltétlenül szükséges a természetfölötti valóság megismeréséhez.
Ehhez azonban az szükséges, hogy maga a Szentlélek a belénk öntött szeretet (gratia operans) és inspiráció, benső indítás által a lelket szeretetre gyullasztja. Ez a szeretet megadja nekünk, hogy a megismert dolog valóságáról valós, tényleges benyomást, ismeret és ítéletet szerezzünk. Így végső soron mindent Isten szemszögéből, sőt, Istenben és Isten által látunk. Ez a látás, benső, intim, sőt, misztikusnak mondható. A bölcsesség ajándéka minden tevékenységünket Isten szemszögéből végez, mindent Istenbe helyez, és mindent Felé irányít. Az értelemnek ez az ajándéka szorosan függ tehát a szeretettel való kapcsolatától, mert a szeretet adja meg a teologális élet minden mértékét: az Istenhez való ragaszkodást, a Vele való egyesülést. Mint szeretett fiakat, a megtestesült Ige, a Fiú bölcsességével egyesít bennünket. |
Tamás a bölcsesség ajándékához a békességszerzők boldogságát kapcsolja, azzal állítja párhuzamba. Miért? Mert a békességszerzők valóban Isten fiai, akik az igaz szeretetben és benső békében már szorosan egyesültek a Fiúval. Ez a béke pedig végső soron ennek a szerető egyesülésnek a gyümölcse.