Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


A szeretet - minden létező benső mozgatója

ST, I-II..q.26-28.

Aquinói Tamás
Tamás antropológiája
Tamás erkölcstana
Az első alapelvek
Az emberi cselekvés
A szeretet kifejezést több szinten is értelmezhetjük és alkalmazhatjuk.
  • Tág értelemben a szeretet egy vágy, kívánság első ébredése, megmozdulása, aktiválódása.
  • A szeretet Tamás gondolkodásában jelentheti továbbá a léleknek a külvilágból érkezett ingereire adott első és alapvető reakcióját, válaszát, ha ez az inger vonzó számunkra, és amely valamilyen vágyunk kielégítésével kecsegtet (complacentia). Ez az inger lehet érzéki (egy nagy adag fagylalt a nyári hőségben, vagy racionális: egy izgalmas matematikai képlet).



Tamás a szeretet első és alapvető szintjének a természetes szeretetet (amor naturalis) nevezi meg: ez a minden létezőben meglévő természetes irányulás, tendencia a saját java, saját beteljesültsége felé. Ez az irányulás szorosan összekapcsolódik, sőt, eggyé válik az adott létező természetével. A természetes szeretet tehát olyan természetes vonzódást jelent, amely minden létezőt a maga módján a számára megfelelő  (kiteljesedése) jó felé visz.
Picture

Metafizikai szempontból ebből az következik, hogy nincs egyetlen olyan teremtett létező (még egy kis kavics sem), amely ne hordozná magában ezt a természetes, saját javára irányuló szeretetet, és a saját tökéletességére irányuló benső tendenciát.
  • Minden létezőre jellemző tehát ez a természetes, saját javára irányuló szeretetet, mely a megismerő lényeknél természetes önszeretetnek is nevezhető.
  • Tamás szerint ez az alapvető szeretetet végső soron magára Istenre, mint mindennek az első okára és mint a legfőbb Jó-ra irányul.

2.  Ha a szeretet választott (elicitus), vagyis ha érzékelő vagy intellektuális megismerés gyümölcse, akkor választott szeretetről   beszélünk.
       A választott szeretetnek két formája van:

Picture
Az érzékelő megismerésből fakadó szeretet (amor sensitivus): elsősorban az érzékelő állatokra jellemző. Fontos aláhúzni, hogy ez a szeretet az állatoknál szükségszerű, ösztönös, tehát nem egy tudatos és szabad, racionális ítéletből születik. Az érzékelő megismerés az érzéki szeretet székhelye, amely nem más, mint az észlelt dolog (jó) egyfajta megragadása, befogadása az érzékek szintjén. Ez voltaképpen egy ösztönös szenvedély. Ez a szeretet az emberben is megvan, azzal a különbséggel, hogy az embernél ez a szabadság mezsgyéjét is jelöli. Az embernél ugyanis minden kívánság, vágy, irányultság (jó esetben) az értelem uralma és irányítása alatt áll.

Az intellektuális megismerésből fakadó szeretet (amor intellectivus): ez a szeretet elsősorban az akaratra, az ember értelmes, racionális vágyóképességére jellemző. Természetesen ez a szeretet is az érzéki megismerésből indul ki, de azt egy józan, értelmes és szabad ítéletalkotás kíséri. Az értelmes vágy, kívánság az értelmes szeretet székhelye. Ez az értelmes szeretet nem más, mint az akaratnak a kívánt tárgyban, a kívánt jóban való gyönyörködése és megnyugvása. Az érzéki szeretettel szemben, az értelmes szeretetben az adott észlelt tárgy, jó megragadása, befogadása nem ösztönös, hanem az ember szabad választásán alapul.
Picture


Az ember mindhárom szeretet-típust magában hordozza, és mindhárom által irányul saját javára: mind a természetes, mind az érzéki, mind a racionális szeretet meg van benne.
Powered by Create your own unique website with customizable templates.