Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek

A pozitív isteni és emberi törvény


Kattanok
Tamás antropológiája
Tamás erkölcstana
Az örök törvény
A természettörvény
A régi törvény
Az emberi törvény
Az új törvény
Szent Tamás gondolkodásában a törvény – általánosságban – két különböző elemet mindig magába foglal:
-   a törvény az értelemben gyökerezik, vagyis lényegileg értelmes rendet, rendelkezést és elrendezést hordoz magában, illetve fejez ki. Egy törvény mindig egy adott cél elérése érdekében születik, e cél érdekében rendelik el. Ez az adott cél végső soron a közjó (Bonum communis). A törvény tehát az értelem aktusa.
  • A cél sok emberre és sok mindenre vonatkozhat, de mindezeket a közjóra irányítva egységbe fogja és egy közös szabály alá vezeti. Ez a közös szabály a közjó. Ebből a szempontból a törvény az értelemnek a közjóra irányuló aktusa.
  • A törvény szerzője (és kihirdetője) a közjóért felelős személy (vagy hivatal). Isten, mint az Univerzum teremtője, az egész univerzum törvényhozója is). Érvényesen csak az adott közösség javáért felelős személy hozhat és hirdethet ki törvényeket.


Az isteni törvény

Abban különbözik az örök törvénytől, hogy pozitív, gyakorlati formában, Istennek a történelembe való beleavatkozása révén nyert kihirdetést (Tízparancsolat és a többi Mózes-i törvény). Egy törvényt nem azért mondunk isteninek, mert Istentől ered (ez is igaz), hanem azért, mert Isten, az ő természetfeletti tervének megfelelően azt ki is hirdeti.
A Tízparancsolat (tiltás vagy előírás formájában) de magába foglalja a természettörvény alapelveit. Ezek igazából az emberi értelemnek az eredeti bűnből fakadó gyengesége miatt lettek kihirdetve (ezt nevezzük az eredeti bűnből származó tudatlanságnak). Ha a bűn nem sebezte volna meg az emberi értelmet, az ember értelmének természetes és sebzetlen fényénél képes lenne felismerni a természettörvény minden alapelvét és „előírását” (melyekre előírt, kihirdetett formában akkor nem is lenne szükség).
Az értelem homályához pedig még hozzáadódik az akarat gyengesége is, mert akaratunkat szintén megsebezte a bűn, így az nem képes önmagától az igaz jóra irányulni: szüksége van a kegyelem erejére.



Az emberi törvény


Olyan emberek alkotta törvényekről van szó, melyeket az emberi közösség, társadalom sajátos céljai érdekében hoztak. Az emberi, pozitív törvények lényegében magát a természettörvényt (és a természetjogot) fejezik ki, veszik át, de azt akár át is alakíthatják, meghosszabbíthatják, kiegészíthetik a különböző koroknak és körülményeknek megfelelően. Legitimitását végső soron viszont mindig a természettörvényhez való igazodásából nyeri. Ha a természettörvénynek ellentmond, akkor elveszíti törvény-voltát (pl. amikor a törvény előírja ártatlan emberek kivégzését, kiirtását, ez súlyosan ellentmond a természettörvénynek több okból, melyekből mi most kettőt emelünk ki:
  • az első és alapvető gyakorlati parancs, mely a természettörvényből fakad a következő: a jót tenni kell, a rosszat kerülni. Egy ártatlan emberi élet kioltása azonban mindig súlyos bűn, tehát egy ilyen tett nem képezheti törvény tárgyát.
  • Másrészt egy ilyen törvény ellentmondana az ember (és minden élőlény) életre és önmaga megőrzésére irányuló legmélyebb természetes hajlamának, és éppen ezért az élethez való természet-adta jogának is.

Egy igazságtalan törvény nem törvény többé, és lelkiismeretben nem kötelez.


Powered by Create your own unique website with customizable templates.