Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek



A megfogant élettel kapcsolatos néhány biológiai tény


Bioetikai témák
Az emberi cselekvés
Abortusz
Az embrió mint egyed
Az embrió mint személy
A beágyazódás pillanata

A megtermékenyülés az új emberi élet kezdetének hagyományosan elfogadott pillanata, mely a női petesejt és a férfi spermiumának egyesülésével kezdődik meg. A spermiumnak a hüvelybe történő behelyezése után 11-18 órával a két elő-sejtmag, az egyesülés révén láthatóvá válik (mindegyik ivarsejtből 1-1) és megformálják az embrionális sejtmagot, melynek önálló, 46 kromoszómapárból álló génállománya van.  

  • Az egyesülést követő 36. órában létrejön a kétsejtes csíraállapot, két nappal később pedig négysejtes állapotot látunk. 
  • Az 5. napon az embrió kis sejtlabdához hasonlít, melyet a zona pellucida vesz körül. Ez az ún. blastocyta-állapot, mely készen áll a beágyazódásra.

Picture
Blastocyst.png Szerző Seans Potato Business, Wikipédia,24.11.13, Thanks for the image.


Austriaco Nicanor így fogalmaz: „a petesejt voltaképpen olyan belső molekulák szervezett gyűjteménye, melyek aktiválásra várnak”. A petefészekből frissen kibocsátott petesejt önmagában nem képes életet produkálni, és ha nem termékenyül meg, akkor energiaforrásai gyorsan kimerülnek és kilökődik.




A spermium és a petesejt egyesülésének 2 fontos következménye, hatása van:
  • azzal, hogy a női petesejt önálló szerkezetébe egy szintén önálló szerkezetű férfi ivarsejt kerül, teljesen új genetikai szerkezet jön létre;
  • a második „hatás”, következmény a megtermékenyülés, fertilisatio: a petesejt dinamikájában olyan változást idéz elő, mely molekuláris változások sorát indítja el a sejtdifferenciációval együtt. Ha békén hagyják, akkor ez a molekuláris interakció 9 hónapon keresztül igen intenzíven zajlik, és lassan egy embriónak nevezett szerkezetté alakul, mely hamarosan egy gőgicsélő 3 kilós kisbabává válik. 

A petesejt elsősorban abban különbözik a megtermékenyített petesejttől, a zigótától, még ha ez utóbbi is még csak egysejtes állapotban van, hogy a petesejt megtermékenyülés hiányában pár óráig még él, aztán elhal, míg a zigóta egy egész életet készül leélni, arra irányul minden molekuláris tevékenysége. Önálló, független egyedként létezik és szerveződik, és olyan látható és alaktani változásokon megy keresztül, melyet emberi fejlődésnek nevezünk.



Az embrió mint emberi létező



  • tudományos tény, hogy az embrió emberi DNS-láncolattal rendelkezik: tehát nem valami más fajról van szó. Az emberi embrió a homo sapiens fajhoz tartozik.
  • Az emberi embriónak aktív potenciái vannak, melyek által folyamatosan, megszakítás nélkül fejlődik.
  • Tudományosan bizonyított hogy a Homo Sapiens egyedei a megtermékenyülés folyamatának lezárulásával kezdődik.
  • Biológiai tényekre alapozva a tudósok ma már egyöntetűen vallják, hogy a fogamzás jelzi egy emberi lény életének kezdetét.
  • Egy emberi embrió nem lehet más fajhoz tartozó. Nem potenciális emberi létező tehát, hanem inkább egy nagyon pici emberi lény, akinek hihetetlen nagy képessége van arra hogy fejlett egyeddé váljon.


Powered by Create your own unique website with customizable templates.