Az emberi cselekedet célja és körülményei
Említettük, hogy az általunk választott „tárgy” a választásunk közvetlen vagy közeli célja. Vagyis a választásnak mindig van távoli célja, amiért, aminek az elérése érdekében választjuk a cselekedetet.
Ez a távolabbi cél a cselekedet erkölcsiségének másik forrását adja; ez az, amiért, ami végett a közvetlen célt, a cselekedet „tárgyát” választjuk, megtesszük. |
Ahhoz, hogy a cselekedet teljes mértékben jó legyen erkölcsileg, mind a közeli, mind a távoli célnak erkölcsileg jónak kell lennie.
Tehetünk ugyanis valami jót közvetlenül miközben egy olyan célt akarunk vele elérni, ami rossz. Például ha egy politikus azért ad egy szegény embernek pénzt, hogy rá szavazzon.
De az is előfordul, hogy rosszat teszünk azért, hogy valami jót elérjünk. Például amikor valaki bankot rabol, hogy házat vehessen magának. A házvásárlás önmagában nem rossz, de ha rablás útján jutunk a szükséges pénzhez, akkor nem csak a rablás, de a házvásárlás is rossz emberi cselekedet lesz.
Tehetünk ugyanis valami jót közvetlenül miközben egy olyan célt akarunk vele elérni, ami rossz. Például ha egy politikus azért ad egy szegény embernek pénzt, hogy rá szavazzon.
De az is előfordul, hogy rosszat teszünk azért, hogy valami jót elérjünk. Például amikor valaki bankot rabol, hogy házat vehessen magának. A házvásárlás önmagában nem rossz, de ha rablás útján jutunk a szükséges pénzhez, akkor nem csak a rablás, de a házvásárlás is rossz emberi cselekedet lesz.
Sokan közülünk ezzel az ún. távolabbi céllal szeretnénk igazolni tetteinket, mondván, hogy jót akartunk. Ilyen például, amikor egy nő (és házastársa) úgy döntenek, hogy megfogant gyermeküket elvetetik, mert fenn áll a veszélye, hogy valamilyen súlyos betegséggel jön a világra (vagy esetleg már diagnosztizálták is). |
Az ilyen, és ehhez hasonló érvelések azonban hamisak. A cselekedet tárgya ugyanis, ami meghatározza tettüket, példánk esetében nem a betegség elkerülése, hanem a születendő magzat abortálása. Ebben az esetben az abortusz, a gyermek megölése eszköz a cél elérésében: a betegség, a vele járó szenvedés és gondok elkerülése. Ez az ami motiválja a közvetlen célt, a tárgyat, vagyis egy emberi élet felszámolását.
Világos tehát hogy egy jó, vagy jónak vélt cél nem szentesíthet egy rossz eszközt. Azon felül bátorságra is szükségünk van ahhoz, hogy beismerjünk legalább önmagunk előtt: érvelésünk félelmen, önzésen, önbecsapáson alapszik.
Világos tehát hogy egy jó, vagy jónak vélt cél nem szentesíthet egy rossz eszközt. Azon felül bátorságra is szükségünk van ahhoz, hogy beismerjünk legalább önmagunk előtt: érvelésünk félelmen, önzésen, önbecsapáson alapszik.
Az erkölcsi cselekedet körülményei
A körülmények szintén befolyásolhatják a cselekedet erkölcsi minőségét, de a rossz tettet soha nem tehetik jóvá.
A körülmények szintén lehetnek jók vagy rosszak.
Egy politikus például adakozhat szegény emberek javára, de ha ezt a választási kampányban, vagy a kampánycsendben teszi, akkor a körülmények erkölcsileg rosszá tehetik ezt az adakozást, mert rejtetten magába foglalhatja a vesztegetést, érzelmi zsarolást is (persze nem feltétlenül van így, de fenn áll a veszélye).
Mivel az erkölcsi cselekedet ettől a három tényezőtől függ, vagyis a tárgytól, a céltól és a körülményektől, ahhoz, hogy a tett erkölcsileg jó legyen, mindhárom szempontnak jónak kell lennie, vagyis mindegyik szempontnak a józan ésszel összhangban kell lennie.
A körülmények szintén lehetnek jók vagy rosszak.
Egy politikus például adakozhat szegény emberek javára, de ha ezt a választási kampányban, vagy a kampánycsendben teszi, akkor a körülmények erkölcsileg rosszá tehetik ezt az adakozást, mert rejtetten magába foglalhatja a vesztegetést, érzelmi zsarolást is (persze nem feltétlenül van így, de fenn áll a veszélye).
Mivel az erkölcsi cselekedet ettől a három tényezőtől függ, vagyis a tárgytól, a céltól és a körülményektől, ahhoz, hogy a tett erkölcsileg jó legyen, mindhárom szempontnak jónak kell lennie, vagyis mindegyik szempontnak a józan ésszel összhangban kell lennie.
Ezt nevezzük a teljesség vagy a tökéletesség elvének, melyet latinul a „bonum ex integra causa” kifejezéssel jelzünk. Ez azt jelenti, hogy egy emberi tett csak, és csak akkor jó, ha minden, a tettet alkotó elem erkölcsileg jó.
Amennyiben valamelyik alkotóelem, a tárgy, a cél vagy a körülmények nem jók, akkor az egész cselekedet erkölcsileg rossz lesz : malum ex quocumque defectu. |
A legmeghatározóbb azonban mégis a cselekedet tárgya (obiectum). Ha egy szabadon választott tett tárgya erkölcsileg rossz, soha, semmilyen cél és körülmény nem teheti azt erkölcsileg jóvá.