Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


A megtermékenyült petesejt beágyazódásának jelentősége 

Bioetikai témák I.
Bioetikai témák II.
Az emberi élet kezdete
Az abortusz kérdése


Sokaknak nagy kérdés, h vajon az implantáció, főleg az őssejtek nyerése szempontjából, jelentős időszak-e.

Ha ugyanis a méh lényegileg és konstitutíven járul hozzá az embrió későbbi fejlődéséhez, és ha az embrió nem válna emberi lénnyé csak a beágyazódás által, akkor az embrió őssejt-nyerő hellyé válhatna sokak hasznára és örömére.  

                                                                               
                                                                              Ehhez néhány fontos érv:

  • a beágyazódás előtti fázisban még nincs test-tengely. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, helyezkedési jelekre van szükség, ezt azonban csak a beágyazódással tudja elérni. Következésképpen az embrió nem a megtermékenyüléstől fogva, hanem csak a beágyazódástól kezdve bírja a már említett aktív potenciát saját fejlődéséhez, h felnőtt egyeddé válhasson. Vagyis csak a beágyazódástól önálló egyed.

  • A másik érv szerint az embrió fejlődési programjához, annak irányításához és betetőzéséhez szükség van az anyaméhre. 

  • Mások szerint az embrió egyéni élete akkor kezdődik, amikor a kezdetleges, primitív vonal, amely a zigóta kezdeti stádiumában megformálja a blastulát. Az embrionális lemez háti részén alakul ki és az embrió hosszának felén végighúzódik. Ez a vonal határozza meg az embrió hossztengelyét. Az embrionális sejtek a hossztengely szintjére süllyednek, és létrehozzák a három őssejtet, melyekből majd az összes szerv kialakul. A három sejtréteg: endoderma, mesoderma, ectoderma.

  • Mások az idegrendszer kialakulását teszik az egyéni lét határkövévé, mert csak ekkortól léteznek a mentális és relácionális képességek alapfeltételei.



A fenti érvek kritikája


  • a testi tengelyt illetően: embriológiai kutatások bizonyítják, h ez a tengely más e beágyazódás előtt is létezik. 

  • Hogy a méh vezérelné az embrió fejlődési programját, erről jelenleg nem tudunk biztosat. A méh viszont bizonyosan nem szükséges sem a testi tengely sem a fejlődési program kivitelezéséhez.

  • Pontosabb azt mondani, h a még vitális, létfontosságú helyet biztosít az embriónak, míg az embrió szépen levezényli a maga fejlődési folyamatát. 

  • Ami a primitív vonalra és az idegrendszerre vonatkozó ellenvetéseket illeti, ezek ott vesztik el jelentőségüket, h semmiféle pontos időpont nem mutatható ki minőségi ugrással kapcsolatban. Az embrió fejlődésének minden egyes pillanata rendkívül fontos, és minél fiatalabb embrióról van szó, annál fontosabb minden perc és óra. Ugyanez áll az idegrendszerre is. 


Az embrionális idegrendszerrel kapcsolatos ellenérvekre adott válaszok

  • az embrió, fejlődése során képes idegrendszert kifejleszteni, amely szükséges a mentális fejlődéshez és a környezettel való kommunikációhoz. Ez a képesség az emberi természet sajátja.
  • De az emberi lét nem az idegrendszer kifejlődésével kezdődik. Elég, ha a képesség létezik hozzá, márpedig ezt az ember genetikailag hordozza magába. Az ember genetikai információja azonban már foganásától kezdve kódolva van, egyedi, senki máséval nem azonos. 
  • Következésképpen az emberi lény foganásától kezdve magában hordozza az idegrendszer kialakításának képességét. 



Picture
                                           Az embrió több mint az idegrendszer
  • az idegrendszer az idő folyamán vezérlő funkciókat vesz fel.
  • Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egyed, egyediség az idegrendszerre szorítkozna, csak abból állna. 
  • Az idegrendszer fontos az önszervezéshez, de nem maga ez a Rendszer, szisztéma. Más tényezők is hozzájárulnak a rendszer kialakulásához: a gének, a vérkeringés, a hormonok, immunrendszer, stb. ezek mind hozzájárulnak az embrió egységéhez, de még nem pontosan tudjuk miként. 
  • A fejlődés egy bizonyos pontja után az egyed nem létezhet idegrendszer nélkül. De mégis, önmagában véve az idegrendszer nincs funkciója!!! Folyamatos interakcióban van a többi rendszerrel, a testtel.
  • Az egyed nem élhet csak az idegrendszer és a test együttműködése révén.
Powered by Create your own unique website with customizable templates.