Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


A törvény fogalma Aquinói Szent Tamás gondolkodásában
ST, I-II.90-108.



Kattanok
Tamás antropológiája
Tamás erkölcstana
Az örök törvény
A természettörvény
Az isteni törvény
Az emberi törvény
A régi törvény
Az új törvény
Szent Tamás gondolkodásában a törvény – általánosságban – két különböző elemet mindig magába foglal:
-   a törvény az értelemben gyökerezik, vagyis lényegileg értelmes rendet, rendelkezést és elrendezést hordoz magában, illetve fejez ki. Egy törvény mindig egy adott cél elérése érdekében születik, e cél érdekében rendelik el. Ez az adott cél végső soron a közjó (Bonum communis). A törvény tehát az értelem aktusa.
  • A cél sok emberre és sok mindenre vonatkozhat, de mindezeket a közjóra irányítva egységbe fogja és egy közös szabály alá vezeti. Ez a közös szabály a közjó. Ebből a szempontból a törvény az értelemnek a közjóra irányuló aktusa.
  • A törvény szerzője (és kihirdetője) a közjóért felelős személy (vagy hivatal). Isten, mint az Univerzum teremtője, az egész univerzum törvényhozója is). Érvényesen csak az adott közösség javáért felelős személy hozhat és hirdethet ki törvényeket.



                                               A törvények rendszere Szent Tamásnál


A katolikus természetjogi tanítás egyik csúcspontja Szent Tamás Summa theologica című művében található, melyben az angyali doktor a törvény következő meghatározását adja: „a törvény a tetteknek valamiféle szabálya vagy mértéke, amely az embert cselekvésre indítja, avagy a cselekvéstől visszatartja.”[1] Egy Frivaldszky János által idézett Szent Tamás-i meghatározás szerint „A törvény nem más, mint a közjóra irányuló ész-rend, amit az hirdetett ki, aki a közösség gondját viseli.”[2]

A törvények rendszerét tekintve Szent Tamás a következőket különbözteti meg. Az örök törvény (lex aeterna), ami minden törvényhozás isteni forrása, az isteni bölcsesség, amennyiben mindent a helyes cél felé állított be, illetve mozgat; az erkölcsi természettörvény (lex naturalis), amely az emberi szívnek és értelemnek az örök törvényből való részesedése; továbbá a pozitív törvény (lex positiva), amely a közjót szolgáló értelmes és kihirdetett rendelkezés, és attól ered, akinek feladata, hogy a közösség gondját viselje. A pozitív törvény egyik alfaja az emberi törvény (lex humana), amely a lex naturalis kihirdetése, és melyet Szent Tamás ius gentium-ra és ius civile-re tagol; másik alfaja a lex divina, ami az Ó- és Újszövetségben kinyilatkoztatott törvényt jelenti, és szintén két alfaja van: a régi, vagy mózesi törvény (lex vetera vel mosaica), mely az Ószövetség törvénye, középpontban a Tízparancsolattal, másik alfaja Krisztus törvénye (lex Christi), mely az evangéliumi törvénnyel azonos.[3]

Szent Tamás a Tízparancsolatról szóló 1273. évi nagyböjti elmélkedésében a törvénynek kevésbé differenciált tagolását alkalmazza. Szintén szól természettörvényről, valamint Mózes és Krisztus törvényéről, továbbá a bűn törvényéről, mely a Sátán kísértéséből ered, s melynek révén az értelem nem engedelmeskedik Istennek, a test pedig az értelemnek és a léleknek. A törvények fajtáinak ismertetését követően megjegyzi, hogy mivel az ismereteket nem mindenki képes könnyen megszerezni, Krisztus adott egy rövid törvényt, az isteni szeretet törvényét, és ezen törvénynek kell szabályoznia minden emberi cselekedetet.[4]


[1] Tarjányi Zoltán, A törvény Aquinói Szent Tamás gondolkodási rendszerében, in A Törvény (Erkölcsteológiai tanulmányok 3) (szerk. Tarjányi Zoltán), Jel, Budapest 2004, 69.
[2] Frivaldszky János, Klasszikus természetjog és jogfilozófia, Szent István Társulat, Budapest 2007, 119.
[3] Vö. Tarjányi Zoltán, A törvény Aquinói Szent Tamás gondolkodási rendszerében, in A Törvény (Erkölcsteológiai tanulmányok 3) (szerk. Tarjányi Zoltán), Jel, Budapest 2004, 69-70. és Papp Miklós, Az erkölcsi belátás előrehaladása a „lex naturalis”-ra vonatkozóan, 109.
[4] Vö. Tarjányi Zoltán, A törvény Aquinói Szent Tamás gondolkodási rendszerében, in A Törvény (Erkölcsteológiai tanulmányok 3) (szerk. Tarjányi Zoltán), Jel, Budapest 2004, 67. és Aquinói Szent Tamás, Előadások a Tízparancsolatról (ford. Gecse Gusztáv) (A keresztény bölcselet klasszikusai), Seneca, Pécs 1992, 13-19.

Powered by Create your own unique website with customizable templates.