Az értelem erényei - az intellektuális erények
ST, I-II.q.57.
Azokat a jó habitusokat, melyek értelmünket tökéletesítik, erkölcsi erényeknek nevezzük. Ez a tökéletesítés abban nyilvánul meg, hogy értelmünk megedződik a gondolkodásban, és hatékonyabban fog tevékenykedni. Ám attól, hogy valaki kiválóan gondolkodik, még nem lesz erényes. Vagyis az intellektuális erények abban segítenek, hogy az illető erkölcsösen gondolkodjon. Lehet valaki jó matematikus, ám erkölcstelen ember. És lehet, hogy valaki nem éppen a legokosabb, ám erényes ember, és intellektuális erényeket is hordoz, erkölcsösen gondolkodik. |
Minden embernek egyetlen értelme van, ám ez az egyetlen értelem kétféleképpen tud működni: amennyiben tevékenysége elméleti, vagyis megmarad a megismerés, ténymegállapítás szintjén, akkor spekulatív értelemről beszélünk. Ha a megismerés egyben cselekvésre is irányul, akkor a gyakorlati értelem működéséről beszélünk.
Tamás szerint az emberi értelem elsődleges spekulatív, vagyis alapvetően intuitíve, belső megragadással, mély megértéssel érti meg a dolgokat, és csak ezt követően lesz gyakorlati, amikor a megismert valóságot cselekvés által akarja alkalmazni. Ennek az az oka, hogy az emberi értelem alapvetően az igazság (valóság) szemlélésére van teremtve, de mivel az ember egyben erkölcsi lény is, vagyis emberi (erkölcsi) cselekedeteket is végbe visz, az értelem a megismert igazságot, valóságot a gyakorlatban is alkalmaznia kell.
A spekulatív értelem erényei
Az igazságot pusztán a megismerés kedvéért keresi, mert tudni, ismerni akarja a valóságot, azért mert érdekli. Ez az érdeklődés alapvetően jellemzi az emberi értelmet.
A spekulatív értelmet tökéletesítő erények:
- a megértés erénye: az alapvető igazságok megragadásának készsége. Pl: képesek vagyunk azonnal megérteni, bizonyítás nélkül, hogy egy adott dolog, ugyanabban az időben és módon, ugyanazon szempontok szerint nem lehet egyszerre önmaga és valami más is.
- Megismerés erénye: különböző premisszákból a helyes következtetés levonásának képessége. Ez az erény segít helyesen gondolkodni, végiggondolni dolgokat. Pl. miután felismertük azt az általános igazságot, hogy egy dolog nem lehet egyszerre önmaga és valami más is ugyanazon szempontok alapján, azonnal le tudjuk vonni a következtetést, hogy a szobában ugyanazon lámpa nem lehet egyszerre felkapcsolva is, meg lekapcsolva is.
- Bölcsesség erénye: minden valóságnak a végső okkal való kapcsolatában történő megismerése. Vagyis pl. hogy a bolygók azért mennek úgy, ahogy mennek, mert Isten így teremtette meg őket.
A gyakorlati értelem erényei
A gyakorlati értelem az emberi cselekvés kedvéért, érdekében akarja megismerni a valóságot. Ha például valaki azért akarja megismerni a bolygók járását, mert egy űrhajót akar építeni, akkor gyakorlati értelmét használja.
A gyakorlati értelem a helyes cselekvés érdekében végzi tevékenységét. Itt két tevékenységet különböztetünk meg: a tevést és a csinálást. Mindkettőnek egy-egy erény felel meg:
A gyakorlati értelem a helyes cselekvés érdekében végzi tevékenységét. Itt két tevékenységet különböztetünk meg: a tevést és a csinálást. Mindkettőnek egy-egy erény felel meg:
- a mesterség, művészet erénye: egy külső tárgy elkészítésének képessége; ez az erény magába foglalja a gépi, a kézi, és a szabad művészeteket is.
- Okosság erénye: annak képessége, hogy mit és hogyan kell tenni valamit ahhoz, hogy helyesen, erkölcsileg jól éljünk, úgy, hogy elérjük a végső és örök boldogságot. Az okosság a személyt tökéletesíti nem pedig a külső tárgyat.