Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


A remény
ST, II-II.q.17-22.


Aquinói Szent Tamás
Tamás antropológiája
Tamás erkölcstana
Az erényekről
Az emberi lélekről
Az emberi cselekvés

A remény az az isteni erény, mely által vágyunk a Boldogságra, a Mennyek Országára és az örök életre, és amely által bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetjük, és a Szentlélek kegyelmének segítségére támaszkodunk.
A remény által Istenre mint a végső jóra és mint hatékony segítségre irányulunk (ST, II-II.q.16.a.6.ad3).

Az ember istenes, teologális élete nem más, mint az Isten életében való részesedés. Az isteni élet – mely lényegileg spirituális, lelki valóság - bennünk történő megvalósulásának elve a megszentelő kegyelem.


A hit
A szeretet

Az isteni élet az ember két alapvető képességére épülve bontakozik ki bennünk:
  • Az értelemre,
  • És az akaratra.

Egy adott valóság kétféleképpen érzékelhető vágyóképességünk által:
  • vagy mint jó,
  • vagy mint valami rossz.
A vágyóképességnek egy jóra adott első reakciója a szeretet: ez egy első, úgymond primitív érzéki öröm, mely a jó vonzására adott érzéki reakció. Ez a szeretet a gyökere a lélek minden más érzelmi megmozdulásának.
A szeretet azonban képes az absztrakcióra is: ha az adott, vonzó jó nincs jelen, nem elérhető, akkor vágyat (és nem pedig örömöt) ébreszt bennünk. Ha a jó jelen van, akkor a gyönyörködést, érzéki örömöt váltja ki bennünk.

Ha az észlelt valóság rossz, akkor a vágyóképesség első reakciója a gyűlölet, (mely azonban feltételezi a szeretetet).

Ha rossz mint még nem jelenlévő rossz jelentkezik, akkor a vágyóképesség vagy meneküléssel vagy elfordulással válaszol. Ez a vágy ellentettje, mely minden eszközt megragad, hogy elkerülje a közelgő rosszat.

Ami az érzelmi állapotot meghatározza?
  • az, hogy az adott valóság jó vagy rossz számunkra,
  • de a lélek megmozdulásának iránya is fontos: felvehetjük a harcot, de vissza is húzódhatunk.



Picture
A következőket különböztethetjük meg tehát:

  • egy még nem jelenlévő, jövőbeni jó esetében reményről beszélünk,
  • ha ezt a jót lehetetlen elérni: reménytelenségről van szó.
  • Ha egy még nem jelenlévő rosszról van szó: félelemmel van dolgunk,
  • ha ezt a rosszat legyőzhetően ítéljük, akkor merészséggel reagálunk,
  •  ha egy vágyott jót elérünk, a miénk lesz: ez örömöt vált ki bennünk,
  • ha valami rossz van jelen: szomorúságot okoz bennünk,
  • ha pedig egy jelenlévő rosszal vesszük fel a harcot, akkor haragról beszélünk (a haragvóképesség egyetlen reakciója, mely egy jelenlévő valóságra irányul).

Picture


A reményről szóló kinyilatkoztatás

Mivel a bizalom a remény egyik jellemzője, ezért közös vonásokat is hordoz a hittel. A bizalom a remény formális alkotóeleme, vagyis a bizalom az, ami által remélünk. Bizalmunk van abban:
  • aki beszél (Isten, aki megígérte az örök életet), mert Ő igazmondó,
  • de nem csak azért bízunk benne mert igazmondó, hanem azért is, mert mindenható és hűséges.

A reményről szóló kinyilatkoztatás Ábrahám történetével kezdődik: hite eggyé válik a reménnyel. Az Ószövetségben a remény egyre inkább fiúi, gyermeki vonásokat ölt magára.



A remény mint isteni (teologális) erény 

Az isteni erényeket tehát a kinyilatkoztatás által ismerjük, sajátos tárgyuk maga Isten.

Az erény a lélek olyan tevékeny, operatív habitusa, mely:
  • megkönnyíti a helyes, erkölcsös cselekvést,
  • az akaratot saját tevékenységére irányítja, segíti: egyre tökéletesebben irányul a végső célra.
  • Isteni erény, mert sajátos tárgya maga Isten, abban az értelemben, hogy a remény által az ember helyes módon (nem kishitűen, de nem is elbizakodottan, nem is értelmetlenül) irányul Istenre, halad felé.



A remény Isten által belénk öntött erény.

Az erényeknek a tökéletes cselekvést kell biztosítani. Az igazi remény igazi erény: magára az isteni Jóságra támaszkodik.
Ugyanakkor látnunk kell, hogy az Istenbe vetett remény azt is kifejezi, hogy még nem bírjuk Őt, még nem érkeztünk meg Hozzá. Ebben az értelemben a remény bizonyos tökéletlenséget fejez ki, de a mi földi életünkben mégis a legtökéletesebb, erényes magatartást fejezi ki.

Picture

Az ember veleszületett irányultsága a számára természetes úton elérhető Boldogságra az értelem és az akarat egyenessége, helyessége révén valósul meg: ebben a esetben az akarat az értelem által felismert és bemutatott jóra irányul.
A természetfeletti Boldogságra történő irányuláshoz, illetve annak eléréséhez azonban szükséges az értelem és az akarat kegyelem általi felemelése:
  • az értelemé: vagyis az isteni világosság segítségével nyert ismeret, mely a hitben valósul meg.
  • az akaraté: melyet természetfeletti módon két belénk öntött erény is segít: az Istenre-irányulásban a remény, míg a affektív szinten a szeretet (caritas) belénk öntött erénye segít bennünket.


A remény mint erény és a remény mint szenvedély közötti különbség


Remény

Tamás formális és materiális tárgyának szemszögéből határozza meg a reményt.
A remény tárgya: az örök boldogság: ez maga a szuverén és legfőbb Jó, amit azonban az ember nehezen ér el (az isteni segítség nélkül pedig egyáltalán nem lehetséges).
Ez a jó, bár nehéz elérni, mégis elsőbbséggel bír. Az akarat azonban nem képes reménnyel vágyakozni erre a legfőbb jóra, csak akkor, ha ennek a Jónak a mindenhatóságára támaszkodik, amely lehetővé teszi számára ennek a Jónak az elérését.

A remény székhelye az akaratban található, bizonyossága pedig a hit bizonyossága.

Remény(kedés)

Reménynek nevezzük azonban a lélek haragvóképességének természetes megmozdulását, szenvedélyét is, mely feltételezi a vágyat. A remény, mint szenvedély egy még nem jelenlévő, de megszerezhetőnek, tehát nem lehetetlennek ítél érzékelhető jóra irányul. Oka egy elsődleges, bizonyos értelemben primitív szeretet, ugyanakkor szeretetet is hoz létre: a vágyott valóság szeretetet ébreszt abban, aki vágyik az adott dologra. Ez a szeretet pedig cselekvésre késztet, mely elhárítja a vágyott dolog felé vezető akadályokat.

Ellentéte a reménytelenség.

Powered by Create your own unique website with customizable templates.