A kegyelemről
ST, I-II.q.109-114.
A kegyelem nem szünteti meg a természet rendjét:
„ gratia non tullit naturam, sed perficit eam”. Az igazság és szabadság, melyhez a kegyelem vezeti el az embert, nem más, mint az ember igazsága és szabadsága, melyekre az ember természeténél fogva nyitott és irányul. Tamás célja megmutatni, hogy az isteni kegyelem miként működik az emberi akarat felségterületén, hogy azt az ő igazi működési területévé alakítsa. |
A kegyelemről csak akkor tudunk megfelelően beszélni, ha tudjuk, mi és ki a teremtmény, aki az Isten előtt áll (Labourdette, La grâce, 35).
A teremtmény teljességgel Istentől függ, mind létében, mind tevékenységében. Ebben az értelemben Isten a teremtmény folyamatos oka, ugyanakkor a teremtmény léte és tevékenysége is valóságos és mindez a sajátja. A tény, hogy a teremtmény folyamatos oka Isten, nem szünteti meg, és nem is helyettesíti a teremtmény létét és léttevékenységét: az isteni okság valósággá teszi azt.
Az isteni tevékenység azonban mindig is misztérium marad számunkra, és csak a teremtmények tevékenységével kapcsolatos analógia segítségével tudunk róla beszélni, tagadva és kizárva belőle minden tökéletlenséget, amit a teremtményiség magába foglal.
Amit fontos aláhúznunk.
- a teremtő isteni tevékenység időtlen,
- A teremtmény léte és tevékenysége Istentől függ - ontológiailag nem független tőle.
A kegyelemről szóló traktátus a Summa Theologiae-ban
A kegyelemről (illetve a szenvedélyekről, az erényeket általánosságban tárgyaló, és a Szentlélek ajándékairól) szóló traktátus megelőzi a bűnről szóló tanulmányt.
Fontos tudni, hogy Tamás több helyen is beszél Istenről, mint kegyelemről vagy mint annak ható-okáról:
Fontos tudni, hogy Tamás több helyen is beszél Istenről, mint kegyelemről vagy mint annak ható-okáról:
- a Summa Első Részében (q.8) Istenről, mint ható-okról beszél: „Isten különösképpen is jelen van az értelmes teremtményben, amely vagy habitus vagy aktus által, de szereti őt”. (q.8.a.3.).
- ST, I.q.43.a.3.sc1: Isten önmagát ajándékozza a teremtménynek: „A megszentelő kegyelem ajándéka tökéletesíti az értelmes teremtményt, amely lehetővé teszi a teremtmény számára nem csak azt, hogy ezzel a teremtett adománnyal szabadon éljen, de azt is, hogy magának az isteni Személynek örvendezzen”.
- I.q.93. : az ember Isten képmása.
A kegyelemről szóló traktátus a Prima Secundae-ban
ST, I-II.q.109-114.
A kegyelem szent Tamás-i megközelítése
A kegyelem az emberi cselekedet egyik külső elve (a másik a törvény, míg a belső elvek az értelem és az akarat). A törvény ugyan segít felismerni a bűnt, és mindazt ami az ember és a világ java ellen van, de a törvény magában nem képesít bennünket a bűn elkerülésére. A kegyelem Isten jóságának nagylelkű és ingyenes kiáradása az emberbe.
A kegyelem az üdvösség eléréséhez nekünk adott lehetőség: helyreállítja, megújítja bennünk az Istennel való kapcsolatunkat, és új teremtménnyé tesz bennünket, képessé téve minket a helyes, jó cselekvésre, anélkül, hogy kényszerítene bennünket.
A kegyelem szükséges a boldogság eléréséhez.
A kegyelem Isten egyik ajándéka, az embert megszentelő és kegyelemmel eltöltő isteni cselekvés, mely az embert olyan tettek megtételére teszi képessé, melyre önmagától képtelen lenne. A kegyelem a helyes, sőt jó cselekvésre segíti az embert.
A kegyelem az üdvösség eléréséhez nekünk adott lehetőség: helyreállítja, megújítja bennünk az Istennel való kapcsolatunkat, és új teremtménnyé tesz bennünket, képessé téve minket a helyes, jó cselekvésre, anélkül, hogy kényszerítene bennünket.
A kegyelem szükséges a boldogság eléréséhez.
A kegyelem Isten egyik ajándéka, az embert megszentelő és kegyelemmel eltöltő isteni cselekvés, mely az embert olyan tettek megtételére teszi képessé, melyre önmagától képtelen lenne. A kegyelem a helyes, sőt jó cselekvésre segíti az embert.
A kegyelem tulajdonképpen az Isten és ember közötti kapcsolat helyreállítását célozza.
A kegyelem Jézus Krisztusban történő megtestesülésének eseménye az Egyházon és az Egyház szentségein keresztül tovább folytatódik, mintegy meghosszabbítódik.
A kegyelem mindenekelőtt az egyént célozza meg, és mintegy alkalmazkodik az adott ember körülményeihez.
A kegyelem új formát, benső elvet hoz létre az ember lelkében, hogy így helyreállítsa az elveszett vagy megromlott dialogikus kapcsolatot Isten és ember között. Támogatja, megerősíti az embert abban az állapotban, melyben már képes válaszolni az őt megszólító szeretetre.
- Isten maga a teremtetlen kegyelem,
- a teremtett kegyelem pedig nem más, mint az a számos különböző mód, ahogyan a kegyelem eléri a világ és az ember valóságát, hogy átalakítsa, átformálja azt.
A kegyelem Jézus Krisztusban történő megtestesülésének eseménye az Egyházon és az Egyház szentségein keresztül tovább folytatódik, mintegy meghosszabbítódik.
A kegyelem mindenekelőtt az egyént célozza meg, és mintegy alkalmazkodik az adott ember körülményeihez.
A kegyelem új formát, benső elvet hoz létre az ember lelkében, hogy így helyreállítsa az elveszett vagy megromlott dialogikus kapcsolatot Isten és ember között. Támogatja, megerősíti az embert abban az állapotban, melyben már képes válaszolni az őt megszólító szeretetre.
A kegyelem természete
A kegyelem olyan isteni segítség, melyre szükségünk ahhoz, hogy Istennek tetsző módon éljünk és ne vétkezzünk.
A kedvessé tevő kegyelem: gratia gratum faciens, mely nemcsak kedvessé tesz Isten és az emberek előtt, hanem a jó felé visz bennünket, és erőt ad a rosszal szemben. A kedvessé tevő kegyelem által maga Isten működik bennünk.
A kegyelem erőt ad nekünk, hogy megtegyük, amit meg kell tennünk. Ezen felül pedig megadja a szeretetet is, hogy szeressük mindazt a jót, amit teszünk.
A kegyelem elsősorban az akaratunkat érinti meg, az igaz jó iránti szeretettel és a jó megtételére való képességgel ruházza fel akaratunkat.
A kegyelem nem csupán megkönnyíti az isteni parancsok megtételét, hanem kegyelem nélkül egyáltalán nem tudjuk megtenni őket. Kegyelem nélkül az ember nem képes Isten törvényei szerint élni, nem azért, mert Isten tehetetlennek teremtette őt, hanem azért, mert az eredeti bűn által értelem elhomályosult, akarata pedig meggyöngült: nem képes felismerni az igaz jót, akarata pedig nem az igaz jó megtételére hajlik. Mind az értelem, mind az akarat képes a látszólagos jó csapdájába esni.
A kedvessé tevő kegyelemhez tartozik:
Az egy kegyelemnek ez a megkülönböztetése a lélekben okozott hatásait jelölik.
Az ingyenesen adott kegyelem: gratia gratis data:
A kedvessé tevő kegyelem: gratia gratum faciens, mely nemcsak kedvessé tesz Isten és az emberek előtt, hanem a jó felé visz bennünket, és erőt ad a rosszal szemben. A kedvessé tevő kegyelem által maga Isten működik bennünk.
A kegyelem erőt ad nekünk, hogy megtegyük, amit meg kell tennünk. Ezen felül pedig megadja a szeretetet is, hogy szeressük mindazt a jót, amit teszünk.
A kegyelem elsősorban az akaratunkat érinti meg, az igaz jó iránti szeretettel és a jó megtételére való képességgel ruházza fel akaratunkat.
A kegyelem nem csupán megkönnyíti az isteni parancsok megtételét, hanem kegyelem nélkül egyáltalán nem tudjuk megtenni őket. Kegyelem nélkül az ember nem képes Isten törvényei szerint élni, nem azért, mert Isten tehetetlennek teremtette őt, hanem azért, mert az eredeti bűn által értelem elhomályosult, akarata pedig meggyöngült: nem képes felismerni az igaz jót, akarata pedig nem az igaz jó megtételére hajlik. Mind az értelem, mind az akarat képes a látszólagos jó csapdájába esni.
A kedvessé tevő kegyelemhez tartozik:
- a gyógyító kegyelem (gratia sanans): a kegyelem, mely az eredeti bűntől megsebzett lelket gyógyítja.
- felemelő kegyelem (gratia elevans): az embert Istenhez emelő kegyelem.
- megszentelő kegyelem (gratia sanctificans): a lelket megszentelő kegyelem,
- a megistenítő kegyelem (gratia deificans): az isteni életben részesülő lélek mintegy megistenül.
Az egy kegyelemnek ez a megkülönböztetése a lélekben okozott hatásait jelölik.
Az ingyenesen adott kegyelem: gratia gratis data:
- formálisan nem megszentelő kegyelem, hanem azért adatik egyeseknek, hogy másokat elvezessenek a megszentelésre,
- minden ingyenesen adott kegyelem célja a keresztény közösség építése, tanítása,
- célja az Egyház közös javának előmozdítása,
- az ingyenesen adott kegyelem a Szentlélek ajándéka egy meghatározott személy számára az Egyházban és az Egyházért.