Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


A természettörvény
ST, I-II.q.94.


Kattanok
Tamás antropológiája
Tamás erkölcstana
Az örök törvény
Az isteni törvény
Az emberi törvény
A régi törvény
Az új törvény

A természettörvény nem más, mint a teremtményeknek az örök törvényben való részesedése. A természettörvény az örök törvényből ered, és szorosan kötődik az emberi természet dinamikájához.
Mivel a teremtmények magukban hordozzák ezt a törvényt, minden teremtett létezőnek megvan a maga immanens (benső) törvénye, mely közbülső és végül végső célja felé vezérli őt. Szent Tamás szerint minden létező célja végül az egész teremtett univerzum közös céljába torkollik, abban teljesül be és valósul meg.

A természettörvényt erkölcsi törvénynek is nevezzük, amennyiben minden emberi cselekedetnek az igazi, valós jóhoz való hasonulásának és arra irányulásának alapját adja. Nem az ember adja tehát önmagának a mértéket, és nem is ő maga cselekedeteink mértéke. Az ember, értelmes létező lévén, mintegy felfedezi önmagában a törvényt, mely örökre és változatlanul bele van írva emberi természetébe.

Ez a törvény az ember ún. természetes irányultságaiban, hajlamaiban (inclinationes naturales) nyilvánul meg, melyeket az idő folyamán, erkölcsi tapasztalatai révén ismer fel.
S jóllehet az emberi értelem mintegy spontán módon ismeri fel, hogy a természettörvény a jóra és a rosszra vonatkozó egyetemes törvényeket foglal magába, ez a felismerés természetes hajlamain alapul, hiszen maga a természettörvény is az emberi természet legmélyebb hajlamaiban tárul fel.


A tény, hogy Tamás a természettörvényt az ember legalapvetőbb hajlamaira, irányultságaira alapozza, nagyon jól kifejezi mindig az egészre, az egész emberre, és a teremtett világ egészére irányuló figyelmét. Tamás nem ismeri el sem a dualista emberképet, sem a dualista világképet. Nála az ember spirituális, szellemi vagy lelki valósága nem elszakítható az ember testi mivoltától. Az ember, mint személy testből és lélekből álló valóság.

A fentiekből talán már világos, hogy nem a törvény előírásai (pl. a Tízparancsolat) alkotják az erkölcsöt, a moralitást: a törvények, parancsok „csak” kifejezik azt. Vagyis nem a törvények szabják meg, mi a jó és mi a rossz: a törvényeknek csak rá kell mutatniuk ezeknek. A jó és a rossz attól függ, hogy az adott cselekedet végső célja felé vezeti-e az embert vagy nem.

A törvények tehát az ember javára irányuló hajlamainak, irányultságainak felhatalmazott értelmezői. Ebből következik, hogy természettörvény parancsai az emberi természet vonzódásai, hajlamai után következnek és nem megelőzik azokat. Ezek a hajlamok elvileg a végső és legfőbb jó felé hajlítják az embert, de mivel az eredeti bűn megsebezte az emberi természetet, szüksége van a törvényekre, melyek segítenek egyenes irányban tartani ezeket az irányultságokat.
Ugyanakkor a természetes hajlamok is – melyek, mint mondtuk a természettörvény alapját képezik -, mivel az örök Törvényben részesednek, maguk is
mintegy kötelező erővel bírnak.



 
Powered by Create your own unique website with customizable templates.