Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek

Passzív és aktív eutanázia
Van-e erkölcsi különbség?

A megkülönböztetés lépéseit és példákat Janet E. Smith és Christopher Kaczor, Life Issues, MEdical Choices, Questions and Answers for Catholics, c. könyvéből vettük,
Servant Book, 2009, Cincinattai, Ohio, p. 100-102.

Az Egyház az Eutanáziáról
Az eutanázia problémája
Rendes és rendkívüli beavatkozások
A halál meghatározása
Az eutanázia etikája
Ellenvetések az eutanáziával szemben
A jó halál keresztény megközelítése
Asszisztált öngyilkosság
Bioetikai témák I.
Bioetikai témák II.
Közvetlen eutanáziának nevezzük azt, amikor a beteget szándékosan megöljük. Közvetlen eutanáziát lehet elkövetni cselekedettel és mulasztással.

  • Ha tényleges cselekedettel hajtjuk végre az eutanáziát, akkor aktív eutanáziának nevezzük, mint például amikor egy halálos dózisú injekcióval öljük meg a beteget.
  • Ha mulasztással hajtjuk végre az eutanáziát, akkor passzív eutanáziáról beszélünk. Ebben az esetben valaki, aki felelős valakinek a gondozásáért, ellátásáért, olyan dolgot mulaszt el megtenni, ami erkölcsi kötelessége lenne, mégpedig azzal a céllal mulasztja el, hogy a beteg meghaljon.

Amikor az Egyház az eutanáziáról beszél, akkor mindig a szándékos ölést érti alatta, történjen az cselekedettel vagy mulasztással. Magyarul mind a passzív, mind az aktív eutanáziát erkölcsileg rossznak tekinti.


De lássuk a kérdést közelebbről:


A kérdés tehát az, vajon van-e erkölcsi különbség a passzív és az aktív eutanázia között?
Erkölcsileg nincs lényegi különbség a két cselekedet között, mert mindkettő magába foglalja az ártatlan beteg szándékos megölését.
Képzeljünk el két nőt, akit mindketten megakarják ölni a férjüket, mert pénzre van szükségük.
Az egyikük a vacsora után szépen megfojtja a férjét. A másik is ezt tervezi, ám vacsora közben a férje félrenyel egy szálkát, elkezd fuldokolni, és bár az asszony ismeri a Heimlich-fogást, nem menti meg, hanem szépen megvárja, míg megfullad.
Van-e a különbség a két cselekedet között? Az egyik feleség végrehajtott egy cselekedetet azzal a céllal, hogy öljön; a másik elmulasztott egy cselekedetet, azzal a céllal, hogy öljön. Mindketten szándékosan öltek.

  • Az aktív eutanázia esetében valaki végrehajt egy tettet azzal a céllal, hogy öljön.
  • A passzív eutanázia esetében valaki nem hajt végre egy tettet, azért, hogy öljön.

A passzív eutanáziával kapcsolatban felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon mindig erkölcsileg rossz cselekedet hagyni meghalni valakit?

Picture
Hagyni meghalni azt jelenti, hogy egy haldoklónak, azért, hogy meg tudjon halni, bizonyos feltételeket nem biztosítunk. Ebben az esetben a cselekvő személy előre láthatja, hogy a beteg meg fog halni, ám alapos mérlegelést követően úgy dönt, hogy egyes kezeléseket nem alkalmaz, azért, hogy azzal már ne hosszabbítsa meg a beteg szenvedését. Ez erkölcsileg akkor elfogadható, hogy a cselekvő személy nem a beteg halálát célozza, és nem is úgy kerüli el az élet felesleges és aránytalan meghosszabbítását, hogy rendes, alapvető és erkölcsileg kötelező kezeléseket, beavatkozásokat mulaszt el, vagy hagy abba.

Hogy megértsük a passzív eutanázia és a halni hagyás közti erkölcsi különbséget, elsősorban azt kell látnunk, hogy különbség van aközött, amikor kifejezetten célzunk valamit, kifejezetten a beteg halálát akarjuk, és aközött, hogy csupán előre látjuk, hogy tettünknek bizonyos következményei lehetnek, ám azokat nem akarjuk, csak előre látjuk, és elfogadjuk.
Többnyire mindenki elfogadja, erkölcsileg rossz közvetlenül rosszat akarni, például fájdalmat okozni csupán a fájdalomokozás kedvéért. Ugyanakkor olykor erkölcsileg elfogadható olyan cselekedetet végrehajtani, amelynek esetleg rossz következményei is lehetnek. Ebben az esetben a rosszat nem közvetlenül akarjuk, még akkor sem, ha előre látjuk..

Világos tehát, hogy különbség van az eutanázia és a halni hagyás között.

A halál önmagában nem valami jó, ám egyrészt az emberi élet, sőt, minden biológiai létező életének részét képezi, ám a halál olykor súlyos és elviselhetetlen szenvedésektől szabadíthatja meg az embert. Sőt, mi katolikusok, keresztények a halált átmenetnek tekintjük, amely az örök életre vezet, és az emberi élet természetes feltételének tartjuk.


Vannak olyan helyzetek, amikor egy beteg életének a meghosszabbítása már erkölcstelennek tekinthető, erkölcsileg rossz, mert csak a szenvedéseit nyújtjuk meg, de állapotán már nem tudunk javítani, vagyis a remélt jóval aránytalan mértékben vetjük alá szenvedésnek, amikor már tudjuk, hogy nincs remény. De az élet meghosszabbítása más esetekben is lehet erkölcsileg rossz cselekedet. Például ha valaki megtagadja a hitét azért, hogy megmentse az életét, ez erkölcsileg rossz, vagy hatalmas pénzeket kifizetni azért, hogy még nem kellőképpen tesztelt kezeléseket kapjon valaki, szintén lehet erkölcstelen.

Picture

Amikor egy orvosi beavatkozás, kezelés csak kevés eredménnyel kecsegtet, ugyanakkor súlyos terhet ró a betegre és környezetére, akkor a kezelést nem szükséges megadni ill. elfogadni, még akkor sem, ha előre látjuk, hogy ennek elmulasztása a beteg halálához vezet.
Ahhoz, hogy megértsük, mikor elfogadható erkölcsileg a halni hagyás, és mikor nem, meg kell ismerkednünk a rendes és a rendkívüli beavatkozások, kezelések fogalmával.

Powered by Create your own unique website with customizable templates.