A génterápiával kapcsolatos kérdések
A "génterápia" és minden aloldala Az oldal a következő művek segítségével készült:
William E. May: Catholic Bioethics and the Gift of Human Life, Our Sunday Visitor; 2008, 237-241.o;
Elio Sgreccia, Personalist Bioethics, NCBC; 2012, 335-337;
Dictionnaire d'éthique et de philosophie morale, PUF, 2004; 772-773;
William E. May: Catholic Bioethics and the Gift of Human Life, Our Sunday Visitor; 2008, 237-241.o;
Elio Sgreccia, Personalist Bioethics, NCBC; 2012, 335-337;
Dictionnaire d'éthique et de philosophie morale, PUF, 2004; 772-773;
Ezen az oldalon a génterápiával kapcsolatos kérdéseket tekintjük át. Mi egyáltalán a génterápia? Milyen lehetőségei vannak? Mi az, amit elfogad a Katolikus Egyház,és mi az, amit nem? |
Génterápia
Szigorú értelemben génterápiának nevezzük a géneken végzett gyógyító beavatkozást. Itt tehát nem a génmanipulációról van szó, hanem a szűkebb értelemben vett terápiás célzatú beavatkozásokról. Ez az új terápiás módszer reményt ad ott, ahol a hagyományosnak mondható orvosi beavatkozások hatástalanok. Ugyanakkor a génterápia komoly kérdéseket is felvet.
Néhány alapvető információ ezekkel a terápiákkal kapcsolatban:
- először is nem feltétlenül és kizárólag genetikai betegségek kezeléséről van szó, hiszen más, pl. rákos betegségeket is igyekszenek így gyógyítani.
- Meg kell továbbá különböztetni a testi sejtek génterápiáját és az ivarsejtek génterápiáját, és az ezekkel kapcsolatban alkalmazott technológiát is.
Az első klinikai kísérleteket testi sejteken végezték. A beteg emberből kiemelt sejtekbe, hatástalanná (inaktívvá) tett retrovírus segítségével, egy terápiás gént vezettek be, amely aztán beírta magát a sejt genetikai állományába. Ezt követően a terápiás céllal kiemelt sejteket visszaültetik a beteg szervezetébe, ahol aztán a beültetett egészséges génnek köszönhetően megfelelően kódol kémiai elemeket hoznak létre. Mivel itt a sejteket a beteg szervezetén kívül kezelik, ezt a módszert ex vivo technológiának is nevezik.