Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


Lelkiismeret és tekintély

Aquinói Szent Tamás
Tamás antropológiája
Tamás erkölcstana
Az emberi lélekről
A lélek képességei
A szabad akarat
Tamás az emberi szabadságról
Az emberi cselekvés
 Szent Tamás nagyon kevés helyet szentel a lelkiismeretnek, és elsősorban az értelem-ész kapcsán beszél róla. A lelkiismeretet tulajdonképpen azonosítja az ésszel, illetve annak egy ítéletével, amint azt fentebb láthattuk. Tamás szerint egyébként nincs 100%-osan biztos lelkiismeret, hanem sokkal inkább egy állandó keresésben vagyunk azzal kapcsolatban, hogy itt és most mit kell tennünk.
Tamás a lelkiismeretnél sokkal fontosabbnak tartotta az okosság erényét. Az ő felfogásában, és egyáltalán az erények szemszögéből az okosság nem az elme csillogása, hanem a helyes, igaz élet alapjainak a kiformálódása bennünk, úgy hogy könnyen, örömmel és biztosan tudunk Isten akarata, kedve szerint élni és cselekedni, amely természetesen magába foglalja azt is, hogy  felebarátunk javait és jogait is tiszteletben tartjuk.

Lelkiismeret
Téves lelkiismeret

A későbbi erkölcsteológusok, Tamással ellentétben, nagyon sokat foglalkoztak a lelkiismerettel. A 16-17. sz-ban hosszú elméleteket dolgoztak ki a lelkiismeret döntésének biztosságáról, helyességéről, a normákhoz való igazodásról. Ez volt a kazuisztika virágkora.

Ebben az időszakban állt be a szakadás a törvény és a szabadság között, melyet a mai napig nem sikerült helyreállítani. Ettől kezdve beszéltek arról, hogy mikor kell engedelmeskedni a törvénynek, és mikor nem szabad követni saját szabadságunkat. Már nem a konkrét cselekedet jóságáról vagy rosszaságáról volt szó, pláne nem arról, hogy az adott cselekedet vajon a boldogság, Isten felé visz engem vagy éppen az ellenkező irányba.


A lelkiismeret és az isteni törvény

A II. Vatikáni Zsinat Dignitatis Humanae kezdetű konstitúciója (3,3) azt tanítja, hogy az ember lelkiismerete által ismeri fel és el az isteni törvényt.
II. János Pál pápa pedig a Veritatis Splendor (Az igazság ragyogása, 57) kezdetű enciklikájában ezt mondja: Az ember lelkiismerete nem más, mint a hely, ahol szabadság és isteni törvény találkoznak.

A lelkiismeret tehát nem pillanatnyi felvillanás, amely lehetővé teszi az erkölcsi normák viszonylagossá tételét, hanem a lelkiismeret a törvény elé helyezi az embert, szembesíti vele, mintegy tanúvá válik számára.
A lelkiismeret nem egy önálló, magunk alkotta forrás, ami által önkényesen eldöntjük, mi a jó és mi a rossz; ellenkezőleg: a lelkiismeretben mélyen bele van írva az engedelmesség az objektív normák iránt, mely megalapozza és lehetővé teszi számunkra, hogy döntéseinket a parancsokhoz és tiltásokhoz igazítsuk, melyek az emberi cselekvés alapjait képezik.

Így a lelkiismeret gyakorlati ítéletében, mely a személyt egy meghatározott cselekedetre kötelezi, megmutatkozik a szabadság és az igazság összetartozása. (Vö: Veritatis Splendor, 61). Ezért a lelkiismeret „ítéletekkel” fejezi ki magát, melyek nem önkényes „döntések", hanem megteendő vagy már megtett cselekedeteink helyességét vagy helytelenségét, igazságát vagy hamisságát, jóságát vagy rosszaságát tárja fel előttünk.

Az Egyház tekintélye, amely erkölcsi kérdésekben is nyilatkozik, nem sérti a hívők lelkiismeretét. Egyrészt, a lelkiismereti szabadság soha nem az igazságtól elszakított szabadság, hanem mindig csak igazságban valósulhat meg. Másrészt, az Egyház nem tár olyan igazságokat a keresztények elé, melyek idegenek számukra, hanem olyan igazságokra mutat rá, melyeket már egyébként is bírnak, mégpedig a hit első aktusa által.

A hívők, a maguk részéről, lelkiismeretük formálása érdekében, komolyan meg kell fontolniuk az Egyház szent és biztos tanítását, mely hitelesen fejti ki az Igazságot, ami nem más, mint maga Krisztus.


Powered by Create your own unique website with customizable templates.