Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


Az embrió mint individuum
Günter Rager: Données biologiques et réflexions sur la personne c.cikke alapján
in: L'Humain et la Personne, 
Sous la direction de F-X. Putallaz et B. Schumacher, Les Éditions du Cerf, PAris, 2008; p: 99-106).


Bioetikai témák
Erkölcsi cselekvés
Abortusz
Néhány biológiai tény
Prenatalis diagnosztika
Méhen kívüli terhesség


Egy élő létező biológiai egyed abban az értelemben, ahol a következő feltételek teljesülnek:

  • egység időben és térben,
  • mint egységes rendszer, önmagát szervezi, felépíti;
  • minden külső, megjelenésbeli változás ellenére is azonos marad önmagával az idő folyamán anélkül, hogy minőségi ugrásokat látnánk, azok pontos idejének és helyének kimutatásával;
  • egy emberi egyednek vagy emberi idegrendszere van, vagy pedig éppen folyamatban van annak fejlődése; márpedig a magzatnál éppen ezt látjuk. 


Az embrió egységes térben és időben

  • minden sejtnek van egy saját membránja, ami a sejt határát jelzi közte és környezete között.

  • A zigótánál ehhez még hozzájárul az ún. zóna pellucida. A fejlődés folyamán ez a zona pellucida biztosítja az osztódásnak köszönhetően egyre számosabb sejtek kohézióját. A sejtek eljutnak az ún. blastomer állapotba, majd blastocytává fejlődnek. A blastomere a sejtosztódásból jön létre, és a blastula lényegi részét képezi.

  • A sejtek nagyon gyorsan szaporodnak, közelednek egymáshoz és helyet foglalnak a térben a zona pellucidán belül (ez az ún. compactiós fázis).

  • A differenciált sejtek osztódása révén létrejönnek a külső és belső sejtek. A külsők alkotják meg a trophoblastot, mellyel az embrió hozzátapad a méhfalhoz és táplálkozási útvonalként szolgál az embrió számára. A belső sejtek az embriblastot hozzák létre. A trophoblast fejlődése során a zona pellucida feloldódik, az embrió pedig megszökik, és szabad blastocitává alakul, melynek egységét immár a trophoblast biztosítja. A trophoblast alkalmazkodik az embrió méreteihez. A trophoblast teszi lehetővé a beágyazódást is.

  • Az embrió, membránjának köszönhetően sajátos helyet foglal el térben és időben, különbözik környezetétől, és mind szerkezeti mind funkcionális egységet képez.



Az embrió egységes rendszert képez

Az embrió saját maga irányítja vitális funkcióit. Vagyis az embrió egy egységes, önszerveződésre képes rendszer, mely jeleket küld az anyai szervezetnek, amelyek révén dialógusba alakul ki köztük. Ez a dialógus már a beágyazódás előtti időszakban elkezdődik. Ez a dialógus dönti el a terhesség sikerét is. A három legfontosabb jel: 

  • Human chorionic gonadotropin: a blastocita trophoblast sejtjei termelik: általa az anyai szervezet felkészül a terhességre; 

  • Korai terhességi faktor (EPF): mivel az embrió genetikailag különbözik az anyától, fennáll a veszélye, h a szervezet idegen testként észleli, és kiveti. A megtermékenyülés után néhány órával megjelenik ez a faktor, mégpedig a zigóta bocsátja ki, pontosabban a blastomere rögtön az első sejtosztódások után. 

  • Platelet activációs faktor: szintén az embrió bocsátja ki még a beágyazódás előtti fázisban, és az embrió beágyazódás előtti fejlődését és a méhfal nyálkahártyájának változását szinkronizálja, előkészítve a beágyazódást.    

Picture
  • Tudni kell, hogy az embriót sokszor sejtcsomónak nevezik, miszerint szó sincs még semmiféle szerveződésről, vagyis semmiféle értéke nincs. Ezt képekkel is megerősítik. De azt már nem teszik hozzá, h az ilyen képek elkészítéséhez eltávolították a zona pellucidát, amely az embrió egységét biztosítja.
  • A sejtcsomó-elmélet ellen szól, már a blastomere állapotban elkezdődik a sejtek differenciálódása és a feladatok leosztása. Michael Antczak és Jonathan Van Blerkom lézeres vizsgálattal bizonyították, h a STAT3 szabályozó fehérje valamint a leptin már az első sejtosztódáskor polarizálódnak.

Mindez azt mutatja, h a különböző sejtek már a blastomere állapottól kezdve megkezdik specializációjukat az egész szervezet, rendszer érdekében és a különböző funkciók ellátásának biztosításáért.
   


Az embrió időbeli azonossága önmagával és emberi identitásával

Embriológusok, a molekuláris biológia szakemberei egyetértenek abban, hogy az embrió fejlődése folyamatos a megtermékenyüléstől kezdve. Semmiféle minőségi ugrást nem lehet megállapítani sem morfológiai, sem molekuláris szinten. Minden egyes szakasz folyamatosan ered az előzőből.

A folyamat az embrió saját törvényei szerint alakul. Az embrió saját maga által fejlődik felnőtt emberré.

Bár az embrió aktív potenciával rendelkezik a saját fejlődéséhez, a tudományos tények ellenére is akadnak akik tagadják, hogy az emberi lét a megtermékenyüléssel kezdődik.  

Ugyanakkor nincs konszenzus arra vonatkozólag, h akkor melyik pillanatban kezdődne, ha nem a megtermékenyüléstől. 
  • Egyesek szerint a négyes blastomere-stádium végén kezdődik, amikor megindul a transzkripció. Igaz, de nem szabad azt gondolni, hogy akkor az embrió önszerveződése is csak ekkor kezdődik. A molekuláris biológia már elvetette azt az állítást, hogy a genetikai információ kifejeződése a fejlődés kizárólag és meghatározó tényezője.

  • Ma már tudjuk, hogy a genetikai program nem önállóan zajlik, hanem sokkal inkább az egész rendszer állapotától függ. Az epigenetikus funkciók ugyanolyan lényeges szerepet játszanak a fejlődésben.

  • Maga a zigóta, az embrió az, aki a blastomer állapotban beindítja a transzkripciót, amint rendelkezésére állnak a szükséges fehérjék, amelyek a differenciációhoz szükségesek. 
Powered by Create your own unique website with customizable templates.