A Szentlélek és az Új Törvény
Az új törvény tehát, amint azt a Szent Tamás az Új Törvényről c. oldalunkon láthatjuk, a Lélek törvénye, a Lélek kegyelme. Szent Pál így ír erről a Rómaiakhoz írt levelében: „Mert a Krisztus Jézusban való élet Lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.” (Róm 8,2)
A „Lélek törvénye” magyarázatára Szent Tamás a Római levél kommentárjában két értelmezést javasol: „1. a törvény, amely a Lélek, hiszen a Szentlélek, magában a hívők lelkében lakozván, nemcsak tanítja őket, megvilágosítva értelmüket arra vonatkozóan, amit tenni kell, hanem közvetlenül cselekvésre hajlamosítja szívüket; 2. a törvény, amely a Lélek hatása vagy műve, azaz a szeretet [dilectio] által működő hit, amely bensőleg tanít a cselekvésre és cselekvésre hajlamosítja a szívet. (In Romc. VIII., lectio I.)1 1 Idézi: Pinckaers: A keresztény erkölcsteológia forrásai 186. |
Ez a magyarázat sokat segít abban, hogy megértsük az új törvény definícióját. Eszerint Szent Tamás a „törvény” alatt egyrészt magát a Szentlelket érti, aki által új törvényszerűség uralkodik a lélekben. Mivel benne él a Lélek, - Ő ad megvilágosítást és hajlandóságot a jó cselekvésére, - ezért az ember nem egy külső törvény szerint cselekszik. Szent Pálnál így jelenik meg ez a gondolat: „Ha a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt.” (Gal 5,18) Másrészt a „törvény” a Lélek hatása, ami pedig a belénk öntött erényekben mutatkozik meg (szeretet, hit és remény), amelyek szintén az előzőeket eredményezik. Mindkét értelmezés szerint ez az új törvény isteni kegyelem, vagyis ajándék, és belülről indít az erényes életre azért, hogy az ember a célt, - ami a legfőbb jó, vagyis az Isten színe látása, - elérje.
A Lélek bennlakásának, vagyis az új törvénynek az „eredménye”, következménye egy újfajta életstílus, amelyre az erények gyakorlása a jellemző, és ez nem csupán emberi erőlködés. Ezek az erények a legfőbb erényből, a szeretetből származnak, a szeretet pedig a Lélektől. Szent Pál a szeretetet a Lélek „gyümölcsének” nevezi:
„A Lélek gyümölcse pedig a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ilyenek ellen nincs törvény.” (Gal 5,22)
Az Új Törvény és az emberi szabadság
Az Atya és Fiú által küldött Szentlélek a keresztény ember lelkében, mint a megváltásból származó ingyenes Ajándék (kegyelem) lakozik, és bensőleg inspirálja, vezeti őt. Szent Tamás ezt nevezi új törvénynek. Felmerülhet a kérdés, hogy ha a Szentlélek jelenléte és működése teljesen betölti a lelket, vajon szabad-e az ember a cselekvéseiben, vagy tudna-e másként is cselekedni?
Szent Tamás az emberi természetről és a kegyelem szükségességéről így ír: „Mivel azonban az emberi természetet a bűn teljesen nem rontotta meg, az ember nincs teljesen megfosztva a természet javától, és ezért a megromlott természet állapotában is képes a maga természete erejével bizonyos konkrét jócselekedetekre, […] de nem képes a természetének megfelelő teljes jóra úgy, hogy semmiben se legyen fogyatékos.”1 Éppen ezért szükségesnek tartja az isteni kegyelmet a gyógyuláshoz, a helyes cselekvésre való indításhoz, és annak megtételéhez.
1 I- II. 109.a.2.
Amikor Szent Tamás az evangéliumi törvény másodelemeiről ír, ezeket úgy magyarázza, mint olyan dolgokat, amelyek ráhangolnak a kegyelemre, ill. a felhasználására oktatnak. Továbbá az új törvény „nemcsak megmondja, hogy mit kell tenni, hanem segít is annak megtevésére.”1 Ezekből a gondolatokból látható, hogy Tamás szerint nincs semmilyen kényszer az ember szívében lakó Szentlélek részéről, hiszen a ráhangolás, oktatás, segítés szavak nem erőszakos tevékenységet jelentenek. Az ember szabadon választhatja a „szeretetben működő hitet”, amely által alkalmassá lesz a Szentlélek befogadására, aki azután oktatja, segíti az erényes életre. 1 Vö. I-II.q. 106. a.1. |
Ez nem is lehet másként, hiszen a Szentlélek mindig tiszteletben tartja az ember szabadságát. Szent Pál ezt írja róla:
„Mert az Úr Lélek, s ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17).
„Ez a szabadság nem abban áll, hogy tehetünk bármit, ami eszünkbe jut, hanem abban, hogy örömmel tesszük a jót. A Szentlélek gyümölcse a ’szeretet’ (Gal 5,22): belső dinamizmus, energia, amely a szeretésre indít.”1
Tamás maga is a „szabadság törvényének” mondja az új törvényt, mivel nincs benne minden szabályozva, sok döntést Krisztus rábíz az emberre. Nem úgy, mint a régi törvény, amely sok mindent meghatározott és keveset bízott az emberi szabadságra.
1 Nemeshegyi Péter: A bűn problémája a 21. században Vigilia 2002/3. 167.
Amit az ember a természetének megfelelő készségből tesz, önmagától teszi. […] Mivel pedig a Szentlélek kegyelme belénk öntött belső készség, amely minket a helyes cselekvésre irányít, azt okozza, hogy szabadon azt cselekedjük, ami megfelel a kegyelemnek, és elkerüljük azt, ami a kegyelemnek ellentmond.”1
1 I-II. q. 108. a 1.
Az új törvény másodelemei között az előírások mellett tanácsok is vannak. (vö. Hegyi Beszéd) Ezzel kapcsolatban szintén a szabadságra hivatkozik Szent Tamás, mivel „…a tanács annak a választására van bízva, akinek adják. Ezért megfelelő, hogy a parancsok mellé a tanácsok az új törvényben vannak adva, ami a szabadság törvénye, és nem a régi törvényben, ami a szolgaság törvénye. Tehát az Újszövetségben azokról a dolgokról kellett parancsolni, amik szükségesek az örök boldogság céljának elérésére, amelybe az új törvény közvetlenül bevezet. Tanácsolni pedig azokról kellett, amik által az ember tökéletesebben és könnyebben juthat el az említett célhoz.”1
1 I-II. q. 108. a. 4.
1 I-II. q. 108. a. 4.
Keresztény élet az Új Törvény szerint
Látható, hogy Szent Tamás összefoglalta az evangéliumi törvényben az Isten és ember együttműködéséből fakadó keresztény élet lényegét. A megelőző isteni szeretetre válaszoló, Krisztusba vetett hitből és szeretetből indul ki minden. A megtérés elvezet a keresztséghez, amelyben a hívő, az Atya ajándékaként, megkapja a Szentlelket, aki kegyelmével betölti a lelkét. Az így megújult, meggyógyult ember a hit által megvilágosított értelmével felismeri a legfőbb jót, az Istent, Aki számára a törekvés irányát és a boldogságot jelenti. Ezt a célt az isteni kegyelemmel megerősített akaratával igyekszik elérni, és cselekedeteit szabadon, az erények segítségével hajtja végre a szívébe írt törvény szerint, aki maga a Szentlélek.