Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


A Summa Theologiae szerkezete

Kattanok
Tamás forrásai
Tamás tanainak fő vonásai
A "Summa"
Hit és értelem a Summában
Tamás antropológiája
Tamás erkölcstana
Az emberi cselekvés
                                          A Prima Pars (Első Rész) előszava

"Mivel a katolikus igazság tanítójának nemcsak haladókat kell oktatnia, hanem kezdőket is, miként az Apostol mondja: „Mint Krisztusban gyermekeknek tejet adtam nektek, nem szilárd ételt [1Kor 3,1-2], ebben a műben feltett szándékunk az, hogy a keresztény vallás igazságait olyan módon tárgyaljuk, hogy az a kezdők okulására szolgáljon.
Figyelembe vettük ugyanis, hogy ennek a tudománynak az újoncai a különféle szerzők műveiben sokféle akadályba ütköznek: részben a haszontalan kérdések, szakaszok és érvek sokasága miatt; részben azért, mivel azt, amit meg kell tanulniuk, nem a tudomány rendje szerint tárgyalják a könyvek, hanem saját kifejtésmódjuk vagy a kínálkozó vitaalkalom szerint; részben pedig azért, mert ugyanazon dolgok gyakori ismétlése unalmat és zavart kelt a hallgatók lelkében.
Tehát ezeket és más hasonlókat elkerülni akarván, Isten segítségében bízva az a szándékunk, hogy a szent tudomány igazságait röviden és világosan tárgyaljuk, amennyire ezt tárgyunk lehetővé teszi" (Summa Theologiae, I. Rész, Előszó).


Ezekkel a szavakkal kezdi Aquinói Szent Tamás élete egyik legfontosabb, és kétségkívül még ma is a legismertebb művét, melyet 1265-1274 között írt, ám teljesen nem tudta befejezni váratlanul bekövetkezett halála miatt (1274. március 7.)
A "Q" az adott kérdéseket (latinul questio) jelöli, pl. ha ezt látjuk. ST, Ia. q.14.a.2.; ez a Summa Teologiae Első Részének 14. kérdéséből a 2. artikulust (szakaszt) jelöli.

A Prima Pars (Első Rész) felépítése
(Rövidítése: ST.Ia.)

Quaestio 1: A szent tudomány

Qq.2-11: Isten léte és tulajdonságai: egyszerűsége, jósága, végtelensége, változatlansága.

Q. 2. előszava
"Mivel a szent tudomány elsődleges célja Isten ismeretét nyújtani, mégpedig nemcsak úgy, ahogy önmagában van, hanem úgy is, ahogy Ő a dolgoknak és különösképpen az értelmes teremtményeknek a lételve és célja (miként ez a mondottakból nyilvánvaló), ezt a tudományt úgy szándékozunk kifejteni, hogy először Istenről tárgyalunk, másodszor az értelmes teremtmény Isten felé irányuló mozgásáról (motus), harmadszor pedig Krisztusról, aki emberi mivolta szerint számunkra az Isten felé való törekvés útja.
Istennel kapcsolatos vizsgálódásunk három részre oszlik. Először azt vizsgáljuk, ami az isteni lényeghez tartozik, másodszor azt, ami az isteni Személyeket egymástól megkülönbözteti, harmadszor pedig a teremtmények Istentől való származását".


Qq. 12-13: Isten megismerése

Qq.14-18: Tudás Istenben

Qq.19-26: Isten akarata és gondviselése (igazságossága és irgalma, az isteni boldogság)

Qq.27-32: Az isteni személyek (Szentháromságtan),

Qq.33-43: Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek személye; 43: az isteni személyek küldése (missio)


Qq.44-49: A teremtmények eredése Istenből (teremtés); a rossz

Qq.50-64: Az angyalok

Qq.65-74: A teremtés

Qq.75- 83: Az ember: az emberi lélek, a lélek képességei (potentia): értelem, vágyóképesség, akarat, a szabad akarat

Qq.84-89: Az emberi megismerés

Qq.90-102: Az első ember teremtése, a paradicsomi állapot

Qq.103-109: A világ isteni kormányzása

Qq.110-119: A világ rendje



Második Rész (Secunda Pars, ST, IIa.)
Második Rész Első Része (Prima Secundae, ST, IaIIae.)

"Mivel az ember Isten képmására lett teremtve, amennyiben az a képmás „értelmes, szabad akaratú és természeténél fogva hatalommal rendelkező lényt” jelent, amint Damaszkuszi Szent János mondja, miután szóltunk a mintáról, ti. Istenről, és azokról, amik az isteni hatalomból akarati elhatározása szerint erednek, hátra van, hogy a képmását, vagyis az embert abból a szempontból vizsgáljuk, amennyiben szabad akaratú és saját cselekedetei fölött hatalommal rendelkező lényként ő maga saját tetteinek lételve".

Qq. 1-5: Az ember végső célja: a(z örök) boldogság
"Először az emberi élet végső céljáról kell vizsgálatot folytatni, majd azokról, amik által az ember ezt a célt elérheti, vagy a célhoz vezető útról letérhet. A célból kell ugyanis megállapítani a célhoz szükséges eszközök lényegét. Mivel pedig azt állítjuk, hogy az emberi élet végső célja a boldogság, először a végső célt általában kell vizsgálni, azután a boldogságot".

Qq.6-17: Az emberi cselekedetek (az akarat, szándék, választás)

Qq.18- 21: Az erkölcsi cselekedet alapelvei (a jó és a rossz a cselekedetekben)

Qq.22-48: A lélek szenvedélyei (passiones) – érzelmek: szeretet, gyűlölet, vágy, élvezet, fájdalom, harag, félelem, harag, remény, reménytelenség, merészség

Qq.49-54: A habitusok (készségek): a lélek belső elvei

Qq.55-70: Az erények általában, felosztásuk; a Lélek ajándékai; a boldogságok; a Lélek gyümölcsei,

Qq.71-89: A rossz készségek és bűnök általában (a bűn oka, az áteredő bűn, a bűn felosztása, következményei)

Qq.90-97: A törvény: az emberi törvény, a természettörvény

Qq.98-105: A régi törvény

Qq.106-108: Az új törvény, az evangélium

Qq. 109-114. A kegyelem


Második Rész Második Része
(Secunda Secundae, ST, IIaIIae.)


Qq. 1-16: A hit teológiai erénye, az ahhoz kapcsolódó parancsok, az ahhoz kapcsolódó Szentlélek-ajándék és boldogság, és az azzal ellentétes bűnök

Qq.17-22: A remény

Qq.23-47: A szeretet

Qq.48-56: Az okosság (prudentia) sarkalatos erénye

Qq.58-122: Az igazságosság (iustitia) erénye (benne: vallás, ima, igazság, jámborság)

Qq.123-140: Az erősség (fortitudo) erénye

Qq.141-170: A mértékletesség (temperantia)

Qq.171-178: A karizmák (gratia gratis data)

Qq.179-182: Az aktív és a szemlélődő élet

Qq.183-189: Az életállapotok (szerzetesi élet, püspöki rend)



Harmadik Rész
Tertia Pars, ST, IIIa.




"Mivel üdvözítőnk, Jézus Krisztus, aki az angyal tanúsága szerint, „megszabadítja népét bűneitől” [Mt 1,21], saját magában mutatta meg az igazság útját, amelyen a halhatatlan élet boldogságára juthatunk a feltámadásban, szükséges, hogy az emberi élet végső céljának, az erényeknek és bűnöknek áttekintése után, teológiai vállalkozásunk megkoronázásaként magáról a mindenek Üdvözítőjéről és az ő jótéteményeiről szóló megfontolás következzék. Először magáról az Üdvözítőről kell gondolkodnunk, másodsorban az Üdvözítő szentségeiről, amelyek által elnyerjük az üdvösséget; harmadsorban a halhatatlan élet céljáról, amelyre a feltámadás által eljutunk. Az elsővel kapcsolatban, két megfontolás szükséges: először magáról a megtestesülés misztériumáról, hogy Isten a mi üdvösségünkért lett ember; másodsorban, amit Üdvözítőnk, azaz a megtestesült Isten tett és szenvedett".


Qq. 1-6: A megtestesülés megfelelősége, az emberi természet felvétele

Qq.7-26: Krisztus személye (Krisztus kegyelme, tudása, az unio hypostatica, a Krisztusnak kijáró imádás)

Qq.27-30: Szűz Mária

Qq.31-45: Krisztus életének titkai (fogantatása, születése, tanítása, csodái)

Qq.46-52: Krisztus szenvedése, halála és annak hatásai

Qq.53-59: Krisztus feltámadása és második eljövetele

Qq.60-65: A szentség általában

Qq.66-71: A keresztség (Baptismus)

Qq.72: A bérmálás (confirmatio)

Qq.73-83: Az Eukarisztia 

Qq.84-90: A bűnbánat szentsége (poenitentia)



A Harmadik Rész kiegészítése
(Supplementum tertiae partis)


(Kiegészítés: Szent Tamás befejezetlenül hagyta a Summát, hiányzó részeit titkára, Reginald testvér a Szentencia-kommentár alapján pótolta)

Qq.1-28: A bűnbánat szentségével kapcsolatos kérdések

Qq.29-33: Az utolsó kenet (extrema unctio)

Qq. 34-40: Az egyházirend szentsége (ordo)

Qq.41-68: A házasság (matrimonium)

Qq.69-86: A feltámadás

Qq.87-91: A második eljövetel, az ítélet és a világ megújulása

Qq.92-96: Az örök boldogság

Qq.97-99: A kárhozat


Powered by Create your own unique website with customizable templates.