Az emberi szaporodásról - röviden
Az emberi szaporodás a férfi és a nő szexuális egyesülése révén történik, illetve ma már lehetséges a szaporodás a férfi és a nő ivarsejtjeinek laboratóriumban történő egyesítése révén is (ezt a módszert messze meghaladja a klónozás sokak által remélt és egyáltalán nem kizárt lehetősége, ami igen súlyos kérdéseket és problémákat vet fel).
Mi most egyelőre a szexuális aktusban megvalósuló illetve a laboratóriumi úton történő megtermékenyülésről beszélünk, mert itt mindkét esetben az ivarsejtek egyesülésének és az ebből létrejövő zigóta fejlődésének folyamata érdekel bennünket. (A mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban lásd a megfelelő oldalt). |
Az emberi szaporodás
Az emberi szaporodás tehát az ivarsejtek egyesüléséből indul ki. Az ivarsejteket gamétáknak is nevezzük. A férfi ivarszervei, a herék termelik a hímivarsejteket (spermium), melyek a spermában találhatók. A női ivarsejteket (petesejt) a női ivarszervek, a petefészkek termelik. A férfi és női ivarsejtek sokban különböznek egymástól.
A megtermékenyülés a férfi és a nő szexuális egyesülése révén történik, amikor a spermiumok a méhnyakhoz, vagyis a nő méhének bejáratához jutnak. A méh olyan női szerv, melyben a magzat fog fejlődni.
A megtermékenyülés a két ivarsejt találkozásának a pillanata, illetve kb. 18-20 órás folyamata. Az ivarsejtek találkozását egyesülésük követi. Fontos tudni, hogy mindkét ivarsejt 23-23 kromoszómát tartalmaz. Az egyesülés a petevezetékben történik és végül a petesejtnek zigótává alakulásával végződik, és az új élet rögtön kezdetét veszi.
A zigótára az első pillanattól fogva jellemző, hogy 46 kromoszómát tartalmaz (lévén, hogy a két egyesült ivarsejt 23-23 kromoszómát hordoz). Az egyesülés révén tehát az emberi fajra jellemző kromoszómaszám ismét helyre állt (az ivarsejtek uis. csak a kromoszómapárok egyik felét tartalmazzák). Ezt azért fontos tudni, mert a zigóta fejlődése az alapja az egész emberi szervezet kialakulásának (melynek minden egyes sejtje 46 kromoszómát tartalmaz – kivéve a 23 kromoszómát hordozó ivarsejteket).
- A férfi ivarsejtjei, a spermiumok: kb. 60 mikrométernyi, és ún. „ostorral” rendelkezik, melynek köszönhetően helyváltoztató mozgásra képes. A sikeres megtermékenyüléshez megfelelő számú spermium szükséges, még akkor is, ha a petesejtet végül is egyetlen spermium termékenyíti meg. A túl kevés számú spermium a férfi terméketlenségét okozhatja (mely – a kiváltó ok ismeretében - sok esetben jól kezelhető).
- A női ivarsejt, a petesejt, ovocyta: egy meglehetősen nagy (kb 130 mikorméter) és sok mindennel felszerelt sejtről van szó, helyváltoztatásra azonban nem képes. A petesejtek a petefészekben termelődnek, és 28 napos ciklusonként peteéréskor onnan lökődnek ki a petevezetékbe, majd a méhbe (megtermékenyülés hiányában onnan is kilökődnek, mely vérzést okoz, ez okozza a menstruációt).
A megtermékenyülés a férfi és a nő szexuális egyesülése révén történik, amikor a spermiumok a méhnyakhoz, vagyis a nő méhének bejáratához jutnak. A méh olyan női szerv, melyben a magzat fog fejlődni.
A megtermékenyülés a két ivarsejt találkozásának a pillanata, illetve kb. 18-20 órás folyamata. Az ivarsejtek találkozását egyesülésük követi. Fontos tudni, hogy mindkét ivarsejt 23-23 kromoszómát tartalmaz. Az egyesülés a petevezetékben történik és végül a petesejtnek zigótává alakulásával végződik, és az új élet rögtön kezdetét veszi.
A zigótára az első pillanattól fogva jellemző, hogy 46 kromoszómát tartalmaz (lévén, hogy a két egyesült ivarsejt 23-23 kromoszómát hordoz). Az egyesülés révén tehát az emberi fajra jellemző kromoszómaszám ismét helyre állt (az ivarsejtek uis. csak a kromoszómapárok egyik felét tartalmazzák). Ezt azért fontos tudni, mert a zigóta fejlődése az alapja az egész emberi szervezet kialakulásának (melynek minden egyes sejtje 46 kromoszómát tartalmaz – kivéve a 23 kromoszómát hordozó ivarsejteket).
Az embrió és a magzat fejlődése
A megtermékenyült petesejt, vagyis immár zigóta kettéosztódik két új sejt lesz belőle. Ez az osztódás gyorsan folytatódik, és hamarosan egész sejthalmazzá lesz. Ezek a sejtek azonban nem egymástól függetlenek, hanem egy vékony burokban élő egészet képeznek (a zigótákról készített mikroszkopikus felvételeken ez nem látszik, mert a burkot eltávolították – ezzel pedig a kis zigóta életképtelenné vált).
Életének és fejlődésének 6-7. napja körül a kis sejthalmaz, melyet blastocytának hívunk (nagyon fiatal embrió), szépen kicsúszik a petevezetékből és eljut a méh-be. A kis sejthalmaz bensejében egy kisebb sejtcsoportot figyelhetünk meg,: az itt található sejtek az ún. embrionális őssejtek. Az embrió ebben az időszakban ágyazódik be a méhfalba (implantatio, nidatio-beágyazódás). A beágyazódott embrió növekedésnek indul és önmaga felépítésébe kezd. A kialakítandó szerkezetből fognak létrejönni az embrionális szervek és a méhlepény.
A 8. héttől kezdve az embriót magzatnak nevezzük. A magzat tovább fejlődik, és a megtermékenyülést követő kb. 40. héten világra jön a gyermek.
Életének és fejlődésének 6-7. napja körül a kis sejthalmaz, melyet blastocytának hívunk (nagyon fiatal embrió), szépen kicsúszik a petevezetékből és eljut a méh-be. A kis sejthalmaz bensejében egy kisebb sejtcsoportot figyelhetünk meg,: az itt található sejtek az ún. embrionális őssejtek. Az embrió ebben az időszakban ágyazódik be a méhfalba (implantatio, nidatio-beágyazódás). A beágyazódott embrió növekedésnek indul és önmaga felépítésébe kezd. A kialakítandó szerkezetből fognak létrejönni az embrionális szervek és a méhlepény.
A 8. héttől kezdve az embriót magzatnak nevezzük. A magzat tovább fejlődik, és a megtermékenyülést követő kb. 40. héten világra jön a gyermek.