Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


Az embrió mint személy

Bioetikai témák I.
Bioetikai témák II.
Az emberi személy és teste
Biológiai tények az embrióról
Abortusz
Születés előtti diagnosztika
Mivel csak személyeknek lehetnek jogai, igen fontos, hogy megvizsgáljuk, vajon az embrió személy-e. Az emberi lények ilyen szempontból történő megítéléséhez kétféle megközelítést mutatunk be. Egyesek szerint az emberi lényeket azért kell értéknek tekinteni, mert lényegileg emberi lények, és emberi természetük révén magukban hordoznak bizonyos képességeket, erőket (potenciákat) melyek kifejezetten emberi jelenségként mutatkoznak meg. Az emberi lényeknek létezésük kezdetétől belső értékük van, mely a fejlődéssel párhuzamosan egyre jobban feltárul. Természetüket inkább kapják, mintsem önmaguknak adják. Ezt a belső értéket teljesen világi dokumentumok is vallják, és tökéletesen egyeznek az Egyház álláspontjával.  


Ma sokan úgy vélik azonban, hogy csak az rendelkezik ezzel az értékkel, akik legalább egy bizonyos szinten képesek működni. Ez azt jelenti, hogy csak azoknak az emberi lényeknek vannak jogaik és méltóságuk, akik bizonyos értékelhető tevékenységet folytatnak, mint pl. kommunikációs képesség; öntudat; önérdek; gondolkodás; élvezet és fájdalom megtapasztalásának képessége; akik nem rendelkeznek ezekkel, azoknak nincsenek jogaik.

Ha a fenti szempontok alapján akarjuk definiálni a személyt, akkor nagyon sok embernek nem lennének jogaik. Vagy egyesek jogai – lévén öntudatosabbak, okosabbak, stb – nagyobb vagy több joguk lenne az élethez, szabadsághoz, stb, mint másoknak.


Picture
Amikor például nem vagyunk öntudatunknál, amikor alszunk sőt, néha egy komolyabb operáció előtt el is altatnak bennünket, stb, vajon ezekben a fázisokban nincsenek jogaink? Vajon a személy-lét, személy-voltunk az öntudatunkkal jön és megy, hol reggel vagyunk személyek, hol este...?

Az Egyház szerint ezek a szempontok nem meghatározóak. Ami számít, az az, hogy az ember Isten képmása, ami azt jelenti, hogy értelmes természettel, értelemmel és akarattal bír, márpedig ezek a képességek potenciálisan már az egysejtes zigótában is jelen vannak, és a zigótának minden belső képessége meg van arra, hogy ezeket a még passzív potenciákat aktív képességgé fejlessze.



Néhány ember, éretlenség, deformitás, betegség, sérülés miatt, sosem lesz (vagy már nem) képes a fenti tevékenységeket produkálni, de ettől még személy voltukat nem veszítik el. Az önkifejezés képessége hiányzik náluk, de nem az ön-lét, a saját létük.

Az Egyház azt is vallja, h minden embernek ugyanazon alapjogai vannak, akár tud tevékenységet produkálni, akár nem. 

Talán a legtöbbet erről maga az emberi történelem tud nekünk mondani, melynek során nemegyszer történt és történik meg, hogy bizonyos emberek ki akarnak zárni másokat az ember-létből. Gondoljunk csak a náci rendszerre; a nőket évezredekig sújtó és ma sem teljesen felszámolt, a nőkkel szemben gyakorolt hátrányos megkülönböztetésre, a rabszolgaság régi és újabb formáira, stb, stb, stb. Mi emberek nagyon könnyen hajlunk arra, hogy a gyengébbeket megfosszuk az őket megillető legalapvetőbb jogoktól is. Kik ezek a gyengék? Többnyire azok, akiknek "nincs hangjuk”: a világ számos helyén nők, a gyerekek rendkívül számos szituációban, gyakran még ma sem kapnak egyenlő esélyeket és megítélést a feketék, az embriók, a súlyos szellemi, vagy akár testi fogyatékkal élők…


Powered by Create your own unique website with customizable templates.