Kattanok - katolikus morálteológia
  • Kattanok
    • Aquinói Szent Tamás >
      • Tamás forrásai - tekintély és értelem
      • Tamás gondolkodásának legfőbb vonásai
      • A Summa Theologiae >
        • A Summa szerkezete
        • Hit és értelem kapcsolata a Summában
    • Hírek >
      • Üdvözlet Irakból >
        • Domonkos hírek Irakból
    • Credo-Napok >
      • A CREDO-Napok videói
      • A CREDO-NAPOK hanganyagai
    • Könyvajánló >
      • Ingyen letölthető anyagok
    • Kapcsolat, üzenetküldés
  • Tamás-i emberkép
    • Szent Tamás-i antropológia >
      • A szeretet - minden létező benső mozgatója
      • Az ember természetes irányultságai >
        • Az "appetitus" (kívánság) fogalma Tamás gondolkodásában
      • Az ember végső boldogsága
    • Az emberi lélekről >
      • A lélek képességei >
        • Az értelem >
          • Spekulatív és gyakorlati értelem
        • Az akarat
        • A szenvedélyek
        • Az érzékszervek
      • A lélek habitusai >
        • Az ún. "első alapelvek"
        • Mi is az a synderesis ...
    • Test és lélek kapcsolata
    • A test és az ember testisége
    • A halál és az emberi lélek
    • A természetjog fogalma
  • Tamás erkölcstana
    • Az ember szabadsága >
      • A szabad akarat - liberum arbitrium
    • Lelkiismeret >
      • A téves lelkiismeret
      • Lelkiismeret és tekintély
    • Az erényekről >
      • A teológiai erények >
        • A hit >
          • A hit tárgya
          • Az Első Igazság
          • A megismerés aktusa
        • A remény
        • A szeretet >
          • A szeretet rendje Tamás gondolkodásában
          • A szeretet hatásai bennünk
      • A sarkalatos erények >
        • Okosság
        • Igazságosság
        • Erősség (bátorság)
        • Mértékletesség
      • Az értelem erényei
      • Az erkölcsi (morális) erények
    • A Szentlélek ajándékai >
      • Az értelem ajándéka
      • A jótanács ajándéka
      • A bölcsesség ajándéka
      • A megismerés ajándéka
      • A jámborság ajándéka
      • Az erősség ajándéka
      • Az Isten-félelem ajándéka
    • A kegyelemről >
      • Ortodox és katolikus megközelítés
      • Kegyelem-JH-Nicolas
    • A törvény fogalma Szent Tamásnál >
      • Az örök törvény
      • A természettörvény
      • A pozitív isteni és emberi törvények
      • A régi törvény
      • Az új törvény >
        • A Szentlélek és az Új Törvény
  • Bioetika I.
    • A bioetika meghatározása és részei
    • Egyházi megnyilatkozások nagyobb bioetikai kérdésekben >
      • VI. Pál pápa: Humanae vitae >
        • A tanítás alapelvei
        • Lelkipásztori irányelvek
      • Hittani Kongregáció: a művi abortuszról
      • Hittani Kongregáció: az Eutanáziáról
      • Hittani Kongregáció: Az Élet Ajándéka >
        • Az embrió tisztelete
        • Beavatkozások az emberi szaporodásba
        • Morál és állami jogalkotás
      • II. János Pál: az "Élet Evangéliuma"
      • Hittani Kongregáció: Dignitas Personae >
        • DS: alapvető szempontok
        • Kérdéses beavatkozások
        • Az embrió és a génállomány manipulációja
    • Az erkölcsi ítélet és az erkölcsi választás kérdése >
      • Emberi cselekvés: forrása és jelentősége >
        • Az emberi cselekvés
        • Az emberi tett jelentősége
        • Az emberi tett erkölcsiségének forrásai
        • A cselekedet célja
        • A cselekedet körülményei
      • Az emberi méltóság és szabadság
      • A természettörvény alapelvei és igazságai
      • Erkölcsi cselekvés és természettörvény
    • Az emberi élet kezdete >
      • Néhány biológiai tény >
        • Az élet a fogamzás pillanatában kezdődik?
        • Az embrió mint individuum
        • Az embrió mint személy
        • A beágyazódás "pillanata"
        • untitled
      • A házasság és az új élet nemzésének kapcsolata
      • Az emberi szaporodásról röviden
      • Beágyazódás előtti vizsgálatok
    • Humán reprodukció erkölcsi kérdései >
      • Alapelvek
      • A terméketlenség fájdalma
      • A művi megtermékenyítés >
        • Ivarsejtek nyerése
        • Mesterséges inszemináció
        • Tényleges művi megtermékenyítés
        • Katolikus álláspont
      • Asszisztált megtermékenyítés >
        • Egyházilag elfogadott módszerek
        • Vitatott - egyházilag nem elfogadott módszerek
      • Születés előtti (prenatális) vizsgálatok >
        • Erkölcsi megfontolások
    • A lefagyasztott embriók kilátásai
    • A fogamzásgátlás kérdése >
      • A fogamzásgátlás mögött álló emberkép
      • Fogamzásgátlás módszerei
    • Természetes családtervezés >
      • Tüneti-hőmérőzéses módszer - Sensiplan - ismertetők
    • Abortusz és az emberi élet kérdése
  • Bioetika II.
    • A halál meghatározása
    • Az eutanázia problémája >
      • Passzív eutanázia igen, aktív nem???
      • Az Eutanázia etikája >
        • A kegyességből elkövetett, nem kért eutanázia
      • Rendes és rendkívüli beavatkozások >
        • Kritériumok a megkülönböztetéshez
      • A "vegetatív" állapot erkölcsi kérdései
      • A jó halál keresztény megközelítése >
        • Az emberi élet jósága
      • Asszisztált öngyilkosság >
        • Gondolatok az asszisztált öngyilkosságról
      • Palliatív terápia
    • A szervátültetés kérdése >
      • Erkölcsi megfontolások
    • Sejtek és őssejtek >
      • A titokzatos őssejt
      • Őssejt-terápia
    • Mivel foglalkozik a genetika? >
      • Génterápia >
        • A génterápia típusai és "módjai"
        • Terápiás gének nyerése
        • A testi sejtek génterápiájának erkölcsi kérdései
        • Háromszülős gyermek
    • Embereken végzett kísérletek


A lélek habitusai
ST, I-II.q.49-54.


A kifejezés a latin habere ige participiuma, mely azt jelenti: bírni, birtokolni, megtartani, elfoglalni. A habitus kifejezést leginkább egyfajta létmódként közelíthetjük meg, amint egy adott létező viszonyul valamihez, rendelkezésére áll valaminek (pl. az értelem habitusáról is beszélhetünk, amennyiben az értelem olyan "létező", amely érthető fogalmak befogadására képes, meg van az ehhez szükséges benső  diszpozíciója).

 

Mi egy habitus?

  • Először is nagyon fontos aláhúznunk, hogy mi NEM a habitus: a latin habitus szó ugyanis nem szokást, magatartást jelent.
  • A habitus kifejezés mindenekelőtt a metafizika nyelvterületéhez tartozik, és szorosan kapcsolódik a szabadság és a természet (natura) fogalmához. Tamás főleg a Summa Prima Secundae-jában beszél róla, a 49-54. kérdésekben.

A habitus olyan stabil, belső készségállapot, hangolódás, amelynek révén könnyen, örömmel, ugyanakkor szabadon tesszük a jót vagy a rosszat. A tett jósága vagy rosszasága attól függ, hogy az a cselekedet a emberi természet végső céljának megfelel, vagy sem, arra viszi őt tovább, vagy attól eltéríti.


A habitusok kialakulása


Egy habitus konkrét cselekedetekből és azok gyakori ismétléséből születik.
  • Például, ha valaki rendszeresen gyakorolja a matematikát, egy idő után valószínűleg nagyobb kedvvel, örömmel és jobban is fogja érteni, mintha csak néha-néha, vagy egyáltalán nem gyakorolná.
  • Vagy például ha valakinek gyakran beszél mellé, vagy akár kisebb-nagyobb dolgokban hazudik, hamarosan egészen könnyen, nehézségek (szégyenérzet, megbánás nélkül) fog hazudni, akár súlyosabb dolgokban is).
Ezt a fajta benső készséget nevezzük habitusnak, mely által mintegy „ráhangolódunk” valamire (ami nem feltétlenül jó).

  • Fontos látni azonban, hogy a habitus mégsem egyenlő a szokással. A szokás ugyanis egyfajta automatizmus.
  • A habitus ellenben az ember egy természetes hajlamának olyan kibontakozása, mellyel szemben az illető szabad marad. Senki nem válik egy habitus rabjává. Arisztotelész szerint minden ember szabadon használja a habitusait, és képes azokon változtatni – az cselekedet ellenkező irányban történő gyakorlásával. Pl. aki könnyen hazudik, és elkezdi gyakorolni az igazmondást, lassan-lassan elhagyja a hazudozást és egyre könnyebbé válik igazat mondania.


A habitusok "fajtái"

  • Természetes habitus: pl. számolási készség (fejlesztése), hazudozás, igazmondás….

  • Természetfeletti habitus: ezek a habitusok a természetfelettire irányuló cselekedeteket érintik. Ezek a természetfeletti habitusok ún. belénk öntött habitusok, vagyis a kegyelemmel kapjuk őket, és a kegyelem növeli, mélyíti őket bennünk.

  • Egy habitus lehet operatív, vagyis cselekvésre irányuló habitus. Ebben az esetben az ember képességeinek egy adott tárggyal (obiectum) szemben meghatározott módon, beállítódás szerint cselekszenek, reagálnak.

  • De egy habitus lehet entitatív, vagyis amikor az adott habitus az illető egész létét (emberi természetét) érinti, arra vonatkozik. Ilyen például az egészség, a szépség, stb.

  • De entitatív, a létre vonatkozó habitus alatt Tamás elsősorban magát a kegyelmet, pontosabban a megszentelő kegyelmet érti, amely nem más, mint az isteni természetben való létbeli (ontológiai), valóságos részesülés (participatio). A megszentelő kegyelem ugyanis a teljes emberi természetet, a teljes embert érinti, és egész létét Istenre irányítja. Ebből az Istenre-irányultságból fakadnak, adatnak nekünk a belénk öntött erények. Lásd: ST, Ia-IIae.q.110.

Powered by Create your own unique website with customizable templates.